Sziasztok!

Ma, hogy kellőképp lezárjuk a júliust, a kedvenc sorozatom tag-jével jelentkezem, ha van kedved, töltsd ki, én személy szerint nagyon élveztem és örültem, hogy végre találtam egyet, mert már égen-földön bekerestem. Na de csapassuk! Ja, egyébként a Sorozatbaráton néztem feliratosan a részeket, ha valakit érdekelne. Spoilerveszély!

1. Favourite character?

Kedvenc karaktered?

Ó, mindenképpen Jughead-et mondanám, szerintem az ő karaktere a legérdekesebb és a háttérsztorija nagyon tetszett. A kedvenc jelenteimhez mindhez köze volt és úgy szurkoltam, hogy összejöjjön Bettyvel. És, megtörtént.

2. Who's your least favourite character?

Ki a legkevésbé kedvenc karaktered?

Szerintem Cheryl és Jason anyukája, Mrs. Blossom. Nem bírtam, az egész sorozat alatt olyan furcsa kisugárzást éreztem felőle és szerintem nem volt jó anyukája az ikreknek.

3. Team Juggie or Archie?

Juggie vagy Archie inkább?

Bevallom őszintén, eleinte Archie-t szerettem a legjobban, aztán kiderült egy-két dolog arról a július negyedikéről (Miss Grundy) és valahogy már nem volt olyan szimpatikus. Juggie pedig annyira aranyos, segítőkész, bátor és awh, Cole Sprouse játssza, emberek!

4. If you be one of the characters from the show, who would you be and why?

Ha egy lehetnél a karakterek közül, ki lennél és miért?

Ha azt mondom, Betty, akkor senki sem csodálkozik ugye? Tudom, az élete egy nagy rakás suck, de azért gondoljunk bele. A családjáról inkább nem ejtenék szót, de ezt leszámítva: okos, szép, van egy legjobb barátnője, Veronica, egy legjobb barátja, Archie és egy pasija, Juggie. Ő az, aki nélkül szerintem vagy sose vagy nagyon későn találták volna meg Jason gyilkosát.

5. Have you read the comics?

Olvastad a comicokat?

Neeeem, vannak olyanok? Utána fogok járni. Csak Youtube-on szoktam ilyen fanmade videókat nézni, azoktól mindig olyan boldog leszek. Pont így jártam, mikor befejeztem a 12. részt, néztem egy videót, amiben olyan részlet volt, ami a sorozatban nem és összeráncoltam a szemöldököm. Szóval van még egy, amit nem láttam! És ne tudjátok meg, milyen boldog voltam akkor. :D

6. Who's your crush on the show?

Ki a crushod a sorozatban?

Juggie, Jughead, Juggie Jones, Jughead Jones. :D

7. What was your first initial thought on the show? Did it change after you started to watch it?

Mi volt az első gondolatod a sorozatról? Megváltozott, miután elkezdted nézni?

Úgy voltam vele, miért kell ennyire felfújni? Csak egy másik idétlenségnek gondoltam, de nagyon sokan körülöttem áradoztak róla és gondoltam megnéznem, miért ilyen menő. Aha, aztán pár perc után rájöttem, hogy imádni fogom. És azzal is tisztában vagyok, hogy nem bírom majd ki a második évad kijöveteléig!

8. Who's chlothing style are you most like?

Kinek az öltözködési stílusát kedveled legjobban?

Nem tudom, talán Veronicáét, szerintem van érzéke a göncökhöz és szereti is mutogatni magát, habár legyünk őszinték: van mit. Nem hiába kap rá az a srác, aki Bettynek először jött be. :D

9. Who's your favourite parent?

Ki a kedvenc szülőd?

Oké, ez egy nehéz kérdés, mert nem tudom, hogy Archie vagy Juggie apukáját válasszam. Az első annyira segítőkész, érdeklődő és mindent meg akar adni a fiának, míg a másik inkább vállalt valamit, hogy megmentse a fiát. Nehéz, de mivel nem tudok kettejük között választani, így nem is fogok.

10. Who do you ship the most?

Kit shippelsz a leginkább?

BUGHEAD. No comment.

11. Now that we know who killed Jason, who do you think it was before we found out?

Most, hogy tudjuk, ki ölte meg Jasont, mit gondoltál, mielőtt megtudtuk, ki volt?

Én végig a gyilkosra gyanakodtam, habár voltak jelenetek, amikor azt hittem, hogy nem ő az. Például amikor bementek Cherylért a terembe, meg ilyesmi.

Nagyon szépen köszönöm, hogy végigolvastad, remélem, neked is tetszett. Ha még annál is jobban, mint szeretném, akkor ne felejtsd el kitölteni a kérdőívet! A fordítások nem biztos, hogy százszázalékosan tökéletesek, mivel sajátok!

A kérdések innen vannak: xxx

Sziasztok!

Nagy kajakészítés közepette írom nektek a cikket - remélem, nem ég oda a krumpli vagy a virsli (UPDATE: nem lett semmi gond) - Kurt Cobainről, akinek a halála esetleg rejtélyeket vethet fel egyesekben, köztük bennem is. Nem vagyok nagy Nirvana fan, mert nem tudnám felsorolni a bandában lévő emberek neveit, vagy az összes számukat, csupán kettőt-hármat hallgatok. Persze ez a későbbiekben változhat.

Szóval, kezdjük is!
UPDATE#2: Ráteszem a korhatár besorolást (tekintsünk el, hogy ettől függetlenül valaki megnézi/megnézte): 12 éven aluliaknak nem ajánlott. Az okot olvasd a Melding box alatt a jobb oldali sávban.

Kurt Donald Cobain 1967. február 20-án született Aberdeenben, anyja pincérnő, apja pedig autószerelő volt. Hétéves korában elváltak, többek között ez vezethetett ahhoz, hogy Cobain egy eléggé antiszociális és nehezen kezelhető gyerek lett. Szülei válása miatt sokáig élt rokonoknál, illetve később egy híd alatt, 1986-ban aztán pár kisebb együttes után Krist Novoseliccel együtt megalapította a Nirvanát. 1989-ben kiadták első albumukat Bleach címmel, később pedig csatlakozott hozzájuk Dave Grohl dobos, aki jelenleg a Foo Fighters énekes-gitárosa. Ebben az évben már Angliában és Európában is turnéztak, két bécsi koncert között pedig még a budapesti Petőfi Csarnokban is felléptek.

Kurt vonzódása a keleti filozófia felé

Az együttes hirtelen baromi népszerű lett, ezért az 1991-ben kiadott Nevermind című albumuk a Smells Like Teen Spirit-tel az élén már akkora siker volt, amit Cobain nehezen tudott feldolgozni. Akkori interjúiban is csak azt hajtogatta, hogy sem ő, sem az együttes többi tagja nem számított ekkora sikerre: "Ha lenne egy rocksztártanfolyam, szívesen részt vennék rajta." Utóbbi kijelentéséből tényleg arra lehet következtetni, hogy az akkor 24 éves srác egyáltalán nem tudta kezelni a hirtelen jött új helyzetet és a körülöttük kialakult hisztériát, ennek köszönhetően pedig keményen rácsúszott a drogokra, leginkább a heroinra. Sokak szerint Kurt Cobaint az is zavarta, hogy dalszövegeit sokszor teljesen máshogy értelmezték, és azzal is nehezen békült ki, hogy az együttesükért nem csak olyanok rajongtak, akik számára szimpatikusak lettek volna.

1992 februárjában Hawaii-ra utazott, ahol pizsamába öltözve feleségül vette az akkor már terhes Courtney Love-ot. Később megszületett lányuk, Frances Bean Cobain, Kurt Cobain pedig még ebben az évben kórházba került a heroin miatt. 1993 elején megjelent a Nirvana harmadik albuma, az In Utero, és még ugyanebben az évben felléptek az MTV Unplugged című műsorában. A koncert 1993 decemberében került adásba – ekkor már az a pletyka járta, hogy a Nirvana fel fog oszlani.

1994 elején a Nirvana mégis turnéra indult Európába, aminek vége felé Kurt Cobainnél torokgyulladást diagnosztizáltak, március 4-én reggel pedig öntudatlan állapotban talált rá római hotelszobájában Courtney Love. Kurt Cobain alkohollal vette be gyógyszereit, amit először öngyilkossági kísérletnek tudtak be, de később azt mondták, csak baleset volt. A turnét félbehagyták, Cobain visszarepült Seattle-be, ahol felesége és barátai rávették, hogy heroinfüggősége miatt elmenjen rehabra, de onnan egy hét után megszökött. Holttestére ezután, április 8-án találtak rá seattle-i házában. Kurt Cobain három nappal korábban, 27 évesen, április 5-én egy puskával főbe lőtte magát.

Kurt Cobain huszonhárom évvel ezelőtt, április 5-én, 27 évesen lett öngyilkos a seattle-i házában. Fejbe lőtte magát, holttestére pedig csak három nappal később találtak rá. Sok a teória, miszerint nem öngyilkosság történt, hanem valaki rásegített a halálára. Az ügyet többször is újravizsgáló nyomozók azonban kijelentették, hogy egyértelműen öngyilkosság történt. Mikor a rendőrök betörték a ház ajtaját, Cobain a földön feküdt, a puska még mindig az álla felé mutatott, közelében pedig a gyerekkori képzeletbeli barátjának, "Boodah"-nak címzett búcsúlevele, feleségétől és lányától is búcsúzott a végén.

„Egy tapasztalt, együgyű ember szavai következnek, aki nyilvánvalóan szívesebben lenne elsatnyult, infantilis panaszgép. Szeretnék érthetően fogalmazni ebben a levélben.

Évek óta, amióta először találkoztam közösségetek, hogy is mondjam, függetlenséghez kötődő etikájával és ölelésével, a punk rock élet "alapiskoláit" jártam, és az ott kapott figyelmeztetések mindegyike nagyon is igaznak bizonyult. Már túl sok éve nem éreztem a zenehallgatás és zenealkotás izgalmát, sem az olvasásét és az írásét. Elmondhatatlan bűntudatom van mindezen dolgok miatt. Például, amikor ott vagyunk a kulisszák mögött, és kialszanak a fények és tombolva felzúg a tömeg, ez nem hat rám úgy, ahogy Freddie Mercury-ra hatott, aki láthatóan imádta a tömegből felé áradó szeretetet és rajongást, amit én abszolút csodálok és irigylek. Az igazság az, hogy nem tudlak becsapni titeket, semelyikőtöket. Ez egyszerűen nem fair se veletek, se velem szemben. A legszörnyűbb bűn, amit el tudok képzelni, hogy színleléssel átverem az embereket és úgy teszek, mintha 100%-osan jól érezném magam.

Néha úgy érzem, mintha színpadra lépés előtt blokkolóórára lenne szükségem. Mindent kipróbáltam, már ami erőmből tellett, hogy mindezt fel tudjam mérni (és most is próbálom, isten bizony próbálom, de ez nem elég). A tényt, hogy én és mi sok ember embert megérintettünk és szórakoztattunk, megértem. Csak egy narcisztikus fazon képes akkor felfogni a dolgokat, amikor már elmúltak. Túl érzékeny vagyok. Kicsit tompábbnak kéne lennem ahhoz, hogy ismét úgy lelkesedhessek, ahogy gyerekkoromban.

Az utolsó 3 turnén sokkal jobban elfogadtam az embereket, akiket személyesen, illetve rajongóinkként ismertem, de még mindig nem vagyok túl a frusztráción, bűntudaton és empátián, amelyet mindenkivel szemben érzek. Mindünkben van valami jó, és én azt hiszem egyszerűen túlságosan szeretem az embereket, annyira, hogy az már kurvára elszomorít. A szomorú, érzékeny, nem elfogadó, Halak jegyű Jézus-emberke. Miért nem élvezed egyszerűen? Nem tudom!

Van egy istennő feleségem aki a nagyravágyástól és empátiától szenved, és egy lányom, aki túl sokat emlékeztet arra, ki is voltam régen, tele szeretettel és kedvvel, minden szembejövőt megcsókolva, mert mindenki jó és senki se bántja. És ez olyannyira megrémít, hogy már létezni is alig bírok. Még a gondolatát se tudom elviselni, hogy Frances is ugyanolyan nyomorult, önpusztító, halott rocksztárrá válik, mint én.

Jól vagyok, nagyon jól vagyok és hálás vagyok, de hétéves korom óta gyűlölettel teltem meg általában az emberek iránt. Csak azért, mert az emberek számára aki empatikus, annak oly könnyű. Azt hiszem, csak azért, mert túlságosan szeretem és sajnálom az embereket.

Égő, émelygő gyomrom poklából köszönöm mindenkinek az elmúlt években kapott leveleket és aggodalmakat. Túlságosan is szeszélyes, hangulatember vagyok! Nincs már bennem szenvedély, és úgy emlékszem, jobb kiégni, mint elenyészni.

Béke, szeretet, együttérzés,

Kurt Cobain

Frances és Courtney, ott leszek az oltárotoknál. Courtney, kérlek folytatsd, Francesért. Az életéért, ami sokkal boldogabb lesz nélkülem.

A búcsúlevélről sokan úgy vélik, hogy Kurt valójában csak a zeneiparból akart kiszállni, ráadásul a levél utolsó két sorát nem ugyanaz a kéz írta, mint a többi részt.

Egy villanyszerelő talált rá a testére a seattle-i házában. A hivatalos jelentés szerint főbe lőtte magát, a vérében pedig halálos mennyiségű heroint találtak. Nos, azt tudni kell Kurtről, hogy fűbe harapása előtt "érdeklődött" a drogok iránt, később pedig függője lett az előbb említett heroinnak. 

A seattle-i rendőrség a húszéves (2014) évforduló emlékére úgy döntött, újra előveszik az ügyet, ámbár semmi új nem derült ki. Viszont több olyan helyszíneléskor készített képet is a nyilvánosságra hoztak, melyeket ezelőtt nem láthatott senki. A képeken egy doboz van, benne egy kanállal és tűkkel, mellette pedig napszemüveget és egy cigicsikket lehet látni, illetve egy tárcát, egy doboz cigarettát és pár ruhadarabot. Az ügyet újravizsgáló nyomozó, Mike Ciesynski elmondta, hogy a Cobain halálával kapcsolatos teóriák, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt, vagy hogy Cobain még él, egyértelműen csak összeesküvés-elméletek, és semmilyen alapjuk sincs: „Öngyilkosság volt. Az ügy lezárva."

A teljes fotósorozat itt megtekinthető!

1994 elején az együttes európai körútra indult. A turné vége felé, március 1-jén Münchenben Cobaint hörghuruttal és torokgyulladással diagnosztizálták, ami miatt a következő esti koncertjüket törölték. Rómában március 4-ének reggelén Courtney Love öntudatlan állapotban találta Cobaint, és sietve bevitette a legközelebbi kórházba. Az orvos, aki megvizsgálta, azt nyilatkozta egy sajtókonferencián, hogy az énekes 50 darab Rohypnol gyógyszert két üveg pezsgővel kombinált. Ezt követően Cobain néhány napig kómában feküdt. A turné további részét törölték.

Március 8-án Cobain és Love hazarepült Seattle-be. Több mint egy héttel később Love felhívta a rendőrséget, azt állítva, hogy a férje bezárkózott az egyik szobába egy fegyverrel, és öngyilkosságra készül. A kiérkező járőrök összesen négy fegyvert és számtalan, ismeretlen eredetű gyógyszert koboztak el Cobaintól. Kurt a kiérkező rendőröknek azt állította, hogy csak magát akarta megvédeni a feleségétől. Később Love is beismerte a rendőrségnek, hogy férje valójában nem fenyegetőzött öngyilkossággal. Március 30-án Cobain legjobb barátjával, Dylan Carlsonnal vásárolt egy fegyvert, ami később a vesztét jelentette.

A következő hetekben Cobain heroinfüggőségén próbált segíteni azzal, hogy elvonókúrára ment, vele párhuzamosan pedig szintén drogfüggő felesége egy Beverly Hills-i elvonóra készült befeküdni. Április 1-jén azonban megszökött az intézetből, és hazarepült Seattle-be. A repülőn Duff McKagan mellett ült és úgy tűnt, hogy Cobain örül neki, habár korábban volt afférja a Guns N' Roses-szal, különösen Axl Rose-zal. McKagan később azt mondta, hogy "az ösztönöm azt súgta, hogy valami nincs rendben." Felesége egy nyomozóval, Tom Granttel kerestette, sikertelenül. 1994. április 5-én Cobain máig tisztázatlan körülmények között seattle-i házának garázspadlásán öngyilkos lett. Állítólag közben a R.E.M. Automatic for the People című albumát hallgatta. A holttestre csak három nappal később talált rá egy villanyszerelő.

Április 10-én elhamvasztották, majd hamvait a Wishkah folyóba szórták. A temetésen Krist Novoselic és Courtney Love is beszédet mondott. Azóta olyan hírek terjengtek, hogy a halála csak egy kikerülő lépés volt a médiából. Ugyanis felesége csak a vagyonára vágyott; miután Cobain meghalt, a vagyonát a feleségére kellett volna hagynia. De ezek után Courtney nem lett boldogabb, sőt egy-két betörést is elkövetett a "drogokért".

• Kurt vérében a heroinkoncentráció (szakemberek szerint) olyan dózist feltételez, amely mellett egy ember képtelen meghúzni a fegyver elsütőbillentyűjét, mert pillanatokon belül kómába esik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Kurt minimum egy (tiszta heroinra vetítve) több, mint egygrammos adaggal lőtte be magát, ami tényleg elég durva. Arról nem is beszélve, hogy ez a halálos adag kétszerese, még egy rendszeres fogyasztónál is (egyénileg változik és sok mindentől függ, de na). Szóval ilyen állapotban elég macerás ott ügyeskedni egy 3,5 kilós, 125 centis vadászpuskával, ami mellesleg

• Az elképzelhető legkényelmetlenebb fegyver, ami az öngyilkossághoz választható. Miért nem maroklőfegyvert választott, ami ugyanolyan könnyen beszerezhető, mint a puska, ráadásul (Kurt elég hiú ember volt) nem okoz olyan roncsolódást, ha mellbe (más források szerint torkon, illetve szájon) lövi magát vele az ember, ahogyan azt Cobain tette. A sörétek bizony csúnya munkát végeztek, nem csak a törzsön, hanem a fejen és a nyakon is.

• A heroinon kívül egy komoly adag nyugtatót (benzodiazepint, azaz közismertebb nevén váliumot) is találtak a szervezetében. Miért vesz be valaki nyugtatót, ha már ott az előkészített heroinos fecskendő?

• Mindkét karján találtak friss tűnyomot, s mindkettő intravénás volt, tehát sikeresen elérte az eret. A kábítószerfüggők gyakran megismétlik a szúrást, de csak akkor, ha az első nem sikerül. A furcsa az, hogy sikerült, akkor meg miért ismételte volna meg?

• Kurt ujjnyomatain kívül további négy, azonosíthatatlan dakti-töredéket találtak a fegyveren, s minden jel arra utal, hogy a rendőrség nem feccölt túl nagy energiát abba, hogy ezeket közelebbről megvizsgálja. Egészen pontosan: a fegyvert először május közepén nézték át tüzetesebben daktiloszkópiailag (akkor is csak a közvélemény nyomására).

• Sem a búcsúlevélen, sem a mellette heverő íróeszközön nem találtak ujjnyomot, sem Kurtét, sem másét, noha kesztyűt nem viselt.

• Rosemary Carroll (Kurt ügyvédje és a család barátja, a képen bejelölve) azt állította, hogy röviddel halála előtt az énekes megkérte, készítsen elő egy új végrendeletet, amelyben Courtneyt kitagadja az örökségéből, mert el akar válni feleségétől.

• Eldon Wayne Hoke (művésznevén El Duce), a The Mentors punk- és botrányrockbanda dobosa és énekese egy vele készített interjúban azt állította, hogy Courtney meg akarta őt bízni Kurt meggyilkolásával, amiért 50 ezer dollárt ajánlott neki, amit ő elutasított. Egy ilyen kaliberű fickótól mondjuk nem állnak távol a bombasztikus kijelentések, de talán érdekes lehet, hogy az interjú után két nappal, 1997 tavaszán El Duce és egy gyorsvonat vonat frontális találkozásánál (nem túl meglepő módon) a 39 éves zenész húzza a rövidebbet. Szemtanú nem volt, a baleset oka figyelmetlenség.

• Kurt kezein nem találtak lőpornyomot.

• Miért tölti meg három lőszerrel valaki a puskát (a szóban forgó fegyver beépített táras), ha rögtön az elsővel fejen (nyakon, stb.) lövi magát?

• Az injekció beadását követően, de a lövés előtt miért tűri vissza mindkét ingujját egészen a csuklóig?

• Miért a test baloldalán találják meg a kilőtt töltényt (a Remington öntöltős, tehát lövés után kiveti a felhasznált töltényt és újat tölt be a tárból), amikor annak a fizika törvényei szerint (és a puska helyzetéből adódóan) a jobb oldalán kellett volna hevernie?

• Egy helyen olvastam csak, de ennek ellenére érdemes ezt is megemlíteni: Kurt (amúgy halála után soha fel nem lelt) hitelkártyáját április hatodikán még kétszer, nyolcadikán pedig egyszer használták. Hogy ki, senkit nem érdekelt igazán.

• A holttestet felfedező villanyszerelő szerint Kurt haja szépen rá volt fésülve a fejsebére

• Kurt abban az időben határozta el magát, hogy lánya, Frances Bean Cobain kedvéért leszokik a heroinról. Emellett beültettek a gyomrába egy blokkoló implantátumot is, amely iszonyatos fájdalmakat okoz, ha heroint használ a páciens. Mi oka lett volna túladagolni magát?

Talán nem ide tartozik, de két hónappal Kurt halála után ugyancsak kábszer-túladagolásban meghal Kristen Marie Pfaff, a Courtney-féle Hole rockegyüttes basszusgitárosa. Egyes források szerint túl sokat kérdezősködött Cobain halálának körülményeiről Courtney-nél…

Felhasznált oldalak:

http://velvet.hu/celeb/2014/04/04/husz_eve_halt_meg_kurt_cobain/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurt_Cobain
http://konteo.blogrepublik.eu/2014/09/09/kurt-cobain-halala/
https://librarius.hu/2015/04/04/a-21-eve-halott-kurt-cobain-halalarol-meg-ma-is-ujabb-osszeeskuves-elmeletek-szuletnek/

Sziasztok!

Bumm, bumm, megjöttem a How to write... harmadik részével, ami a brit oktatási rendszert mutatja be. A következő részben ellátogatunk az olyan egyetemekre, mint az Oxford és társai. Remélem, hogy segítségetekre lehetek a bejegyzéssel. Elnézést a cseréléssel, hogy amcsi éghajlatát kihagytam, de majd később beszúrom ezeket a jelentéktelen(nek tűnő) bejegyzéseket, amikor már letudtuk a fontos országokat.

Primary School: alsó tagozatos általános iskola (6-10 éves korig)

Secondary School: felső tagozatos általános iskola (11-től 14-15 éves korig)

Sixth form College: főiskolai előkészítő, de itt egyben szakmát is lehet már szerezni (16-17 éves korig)/High School: szerintem nem kell magyarázni (kb 18-19 éves korig)

College: főiskola, de van olyan college is, amely a magyar szakközépiskolának felel meg (18-21 éves korig)

University: egyetem

Az angol állami iskoláknak világszerte nincs túl jó híre, és a helyi emberek egy részét elnézve ennek van is némi alapja. A magániskolák persze más tészta, de oda is lehet ilyen-olyan indokokkal ösztöndíjat szerezni, ha valakinek mindenképpen ez az álma.

Néhányak tapasztalata szerint az angol iskola két ponton különbözik gyökeresen a magyartól - a tantárgyak megközelítését és a gyerekek tanulásra való ösztönzését illetően.

Az első azt jelenti, hogy sok tárgyat itt egészen másképp tanítanak – a földrajz inkább a környezet és az ember együttéléséről szól, nem pedig arról, mi hol található a világban, így aztán nem csoda, hogy sokan azt sem tudják, hogy Afrika város-e vagy földrész.

Történelemből nem veszik végig a fontosabb eseményeket az őskortól napjainkig, inkább egy-egy kiragadott korszakot tanulmányoznak mélyebben, általában a források értelmezésére koncentrálva. Így aztán előfordulhat, hogy gyermekünk mindent tudni fog I. Erzsébet uralkodásáról, de mondjuk Nagy Sándornak a létezéséről sem hallott.

Nyelvtant egyáltalán nem tanítanak, angolórán inkább olvasnak, szöveget értelmeznek. Itt sem próbálják végigvenni a világirodalmat, inkább egy-egy könyvet vagy színművet elemeznek jó sokáig.

Összességében nekem szimpatikus, hogy inkább az adott anyag alapos és kritikus megismerésére koncentrálnak, és nem próbálnak túl sok felesleges enciklopédikus ismeretet gyömöszölni a gyerekek fejébe.

Viszont a tanulmányozott témák kiválasztása kissé esetlegesnek tűnik, és fehér foltokat hagy a gyerkőcök műveltségében, melyeket maximum magánszorgalomból fog (ha fog) pótolni, aki akar.

Ami a tanulásra való ösztönzést illeti, úgy veszem észre, az angol iskola nagyon, talán túlságosan is igyekszik elkerülni, hogy stresszelje a gyerekeket, akiket teljesítményük szerint csoportokba sorolva oktatnak.

A tanárok többsége nagyon elhivatott, rengeteg időt és energiát áldoz a gyerekekre, minden tárgyi és emberi feltétel adott a tanuláshoz, de nincs igazán nyomás vagy kényszer.

Ez egyfelől jó, mert a gyerekeket sokkal kevésbé viseli meg az iskola, másfelől viszont a nem kiemelkedően okos és/vagy szorgalmas tanulók egy idő után menthetetlenül lemaradnak.

Nagyszerűen ellébecolnak a többi hasonló szinten lévő nebulóval együtt a nekik kijelölt kis csoportban, és ha nem akarnak, egy büdös kukkot sem tanulnak. Ez különösen igaz, ha a gyerek még nem vagy nem jól tud angolul – rögtön beutalják a leggyengébb csoportba, mondván ott jól el lesz, amíg a nyelvet tanulja.

Miután legtöbbször a jobb csoportokban sem túlzottan magasak a követelmények, akinek fontos az iskolai előmenetel, jobban teszi, ha nem engedi, hogy a gyerekét a gyenge csoportba tegyék. Amúgy eddig minden iskolában nagyon rugalmasak voltak velünk, és igyekeztek minden hasonló jellegű kívánságunkat teljesíteni.

Az angol gyerekek 5 éves korukban mennek iskolába. A kicsik oktatásáról nem sokat tudok, mivel az én legkisebb lányom hatodikban kezdett itt. A korábbi iskolakezdés miatt a magyar gyerekek nem fognak ugyanabba az évfolyamba kerülni, amibe otthon jártak – a születési évük szerint fogják őket beosztani.

Nyilván sokan aggódnak amiatt, hogy a gyerekük, aki ráadásul nem vagy nem sokat beszél angolul, ráadásul még felsőbb osztályba is kerül, ezért igyekeznek rávenni az iskolát, hogy tegye őt vissza egy évvel.

Ez nem szerencsés - egyrészt a felsőbb osztályosok nem feltétlenül (valószínűleg nem) fognak előrébb tartani a tananyagban, másrészt a gyereknek még nehezebb beilleszkednie, ha az osztálytársai mind fiatalabbak nála.

Nem kell izgulni, az itteni iskolák többsége nagyon jól és pozitívan kezeli a külföldről érkezett diákokat, persze van is benne sok tapasztalatuk. Minden magyar gyerek, akivel itt találkoztam, az enyémeket is beleértve, kiválóan megállta a helyét azon az évfolyamon, ahova a születési éve alapján tartozott.

Az iskolai helyeket a legtöbb városban az önkormányzat osztja el. Miután az ember megkeresi őket, először kijönnek családlátogatásra - erre csakis akkor hajlandóak, ha a gyerek már Angliában tartózkodik, így előre intézni bármit is nem nagyon lehet -, azután beosztják a lakhelyéhez legközelebb eső iskolába, ahol van hely az évfolyamán.

A férőhelyek viszonylag korlátozott száma egyre nagyobb probléma – az előírt maximális osztálylétszámot nem lehet túllépni, így előfordul, hogy elég távoli és/vagy nem túl színvonalas iskolába kell járnia szemünk fényének.

A döntés ellen lehet fellebbezni, illetve fel lehet iratkozni várólistára azokon a helyeken, ahova szívesebben járna. Elég nagy a jövés-menés, így könnyen elképzelhető, hogy rövidesen felszabadul egy hely. Ha több helyen is van férőhely, a család választhat.

Az iskolai „karriert" úgynevezett Key Stage-ekre, röviden KS, magyarul kb. kulcs szakaszokra osztják.

A KS1, az egészen kicsik – elsősök és másodikosok - sokszor még teljesen külön suliba járnak, legalább is a mi környékünkön, aztán harmadiktól hatodikig tart az általános iskola, a KS2.

Hetediktől tizenegyedikig van a középsuli (KS3 és KS4) – hatodikban jelentkezni kell max 3 helyre, és ismét csak az önkormányzat eldönti, ki hova kerül (gondolom, ugyanígy történik az első osztályos helyek kiosztása is).

Az iskolák körzetesítve vannak, így legnagyobb eséllyel a mi csemeténk is a körzetibe fog járni. Itt is lehet fellebbezni – mi megtettük, és sikerrel jártunk, úgyhogy nem reménytelen a dolog.

Az angol osztályozás teljesen más, mint a magyar, és számomra egyelőre megszokhatatlanul furcsa. Minden gyereknek van egy target grade-je, kb. „megcélzott jegy", amit az iskola szerint év végéig el kellene érnie.

Hogy ezt mi alapján állapítják meg, az rejtély – azt hiszem, bevisznek róla mindenféle adatokat egy számítógépbe, és az kiköpi a target gradet, amely adott esetben köszönő viszonyban sincs a gyerek korábbi teljesítményével és képességeivel.

Egy nyolcadikos lánynál – levelek, szintek szerint megy az osztályzás: 

• level 1-2 = semmit sem tud, 
• level 3-4 = gyenge/közepes, 
• level 5-6 = ez már elég tisztességes teljesítmény,
• level 7-8 = szuper jó. A leveleken belül is van még három szint, mondjuk 4-, 4 és 4+, szóval elég árnyalt a kép.

Csak úgy hétköznap az órán nincs felelés és osztályzás, csak dolgozatra vagy házi dolgozatra szoktak jegyet kapni. Évente háromszor van bizonyítvány, mivel itt nem két félévből áll az iskola, hanem három term-ből, szeptembertől júliusig, egy, időnként két hét szünettel minden term közepén és végén, 6 hét nyári szünettel.

A bizonyítvány legtöbbször szöveges értékelés, leírja, hogy teljesít a gyerek az adott tárgyból, miben ügyes, miből kéne javítania, hol tart a target grade-hez képest, és milyen a szorgalma 1-6 skálán.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, ki mennyit hiányzik, bizonyos – szerintem nem túl nagy – mennyiségű hiányzás már komoly büntetéseket von maga után. Amúgy jó tudni, hogy max 5 nap terjedelemig a hiányzást a szülő is igazolhatja, sőt a munkahelyen sem kell orvosi igazolás, csak ha 5 napnál tovább vagyunk betegek.

A középiskolában a gyerekek elég hamar szakosodni kezdenek. Nyolcadikig még mindenki többé-kevésbé ugyanazt tanulja, azután választani kell, ki miből szeretne GCSE-t (kb. érettségi?) tenni. Azt hiszem, ez nem mindenhol zajlik egyformán, ráadásul változni is fog a rendszer.

Nálunk továbbra is fog tanulni a gyerek angolt, matekot, science-t (fizika, kémia és biológia egyben) meg még néhány alap dolgot, és mellé fel kell vennie 6 általa választott tárgyat, melyekből a legkevésbé sikeres kettőt tizedikben majd leadja.

A választható tárgyak skálája igen széles: történelem, földrajz, mindenféle művészeti tárgyak, nyelvek, de vannak gyakorlatiasabbak is, üzleti tanulmányok, vendéglátás, stb. Azok lehetnek leginkább, mint az amerikainál, amiket felsoroltam. Ha nem láttad még, itt egy link: xxx.

Tizedikben és tizenegyedikben teszik le a GCSE vizsgákat – annyi tárgyból, ahányból akarnak/tudnak, de minimum 5 GCSE alapkövetelmény, ha az ember tovább akar tanulni. Van olyan tárgy, amit végig tanulnak, van, amit rövidebb ideig. A legtöbből többször is vizsgáznak, és a részeredményekből adódik össze a végleges osztályzat.

Ezen a szinten az osztályzás már nem levelek szerint történik, inkább a magyarhoz hasonló skálán, de betűkkel:

• A* = csillagos 5,
• A-C = kb. 5-3, bár szerintem egy C teljesítményre Magyarországon kettest se minden iskolában lehet kapni. Vannak még további betűk is, de az lényegében mind megbukott – a CGSE csak akkor számít, ha legalább C.

Van egy BTEC nevű vizsga is, ez a gyakorlati tárgyakból, pl. számítástechnika, business, vendéglátás, stb. tehető, inkább a gyakorlati alkalmazásra fókuszál, azoknak való, akik nem egyetemen akarják majd tovább tanulni a tárgyat, hanem szakmai alapokat szeretnének szerezni.

Eddig 16 éves korig volt tankötelezettség Angliában – 11. után, aki akarta, abbahagyta az iskolát. A korhatár most 18 évre változott, így 11. után három opció van.

Aki dolgozni szeretne, aprenticeship-re jelentkezik, kb. az otthoni szakmunkás képzés, gyakran maguk a munkaadók szervezik. Szakmát lehet tanulni college-ben is, kb. otthoni szakközép, illetve tovább lehet tanulni Sixth Formban, kb. az otthoni gimnázium.

Ezekbe az iskolákba megint külön jelentkezni kell, de itt már nem az önkormányzat, hanem maga az intézmény dönt a felvételről, így többet nyom a latba a korábbi teljesítmény és a GCSE eredmények.

A Sixth Form kétéves és a többség összesen 4 tantárgyat tanul első évben, majd hármat a másodikban. Itt már tényleg a későbbi egyetemi felvételi tárgyakra kell koncentrálni. Az első – vagyis összességében a 12. évben tett vizsga az AS level, ez önmagában is egy - alacsonyabb - kvalifikáció, a végső vizsga pedig az A level, ez a legmagasabb középiskolai végzettség.

Egyébként mind a GCSE, mind az AS és A level vizsgákat központilag szervezik és egységes javítókulcs alapján értékelik, mint a magyar érettségit.

A legtöbb egyetemen nincs külön felvételi, bár mondjuk Oxfordban vagy Cambridge-ben van személyes elbeszélgetés. Az egyetemek megmondják, melyik szakra milyen eredményeket fogadnak el milyen tantárgyból.

Például a követelmény három A osztályzat vagy két A és egy B, és van egy lista, hogy melyik tantárgyakból lehet (nyilván nem veszik fel orvosnak, akinek zenéből van).

Amúgy az egyetemek – is – elég rugalmasak, mindenféle egyéb – skót, nemzetközi, stb. – végzettséget is elfogadnak. Főleg a kisebb egyetemek nem lehetnek túl válogatósak, amióta kilencezer font per év a tandíj, így minden jelentkezőt egyénileg bírálnak el.

Egyébként is az a tapasztalatom, hogy az angol iskolák nagyon rugalmasak, még ha papíron valami nem is látszik megoldhatónak vagy valamelyik követelménynek nem felelünk meg, érdemes megpróbálkozni a jelentkezéssel, előállni az egyéni kérésekkel. Aki a ridegebb és merevebb magyar iskolákon szocializálódott, kellemesen meg fog lepődni azon, hogy mi minden elintézhető Angliában.

Az angol oktatás teljesen ingyenes, nem kell tankönyvet, füzetet vásárolni, mindent az iskola áll. Azért vannak kisebb költségek persze, iskolatáska, színes ceruza, de a számológépet például a suli kölcsönzi némi betéti díj fejében.

Az egyetlen extra költség az egyenruha, ez szinte mindenhol kötelező. A legtöbb helyen meghatározott színű nadrág vagy szoknya (lányoknál szabadon választható, melyik), fehér ing, meghatározott színű pulóver iskolai címerrel, címeres nyakkendő, esetleg zakó is.

A zakó ára húzósabb lehet (de vehetjük használtan), a többi viszont nem drága, és mivel a gyerek minden nap az egyenruhát hordja, sokkal kevesebb kiadásunk lesz egyéb ruházatra, úgyhogy összességében megéri.

Azóta megtudtam, hogy az angol iskolákban nagyon szigorúan előírt tanmenet szerint tanítanak, és minden - de tényleg minden! –, amit tanítanak, megtalálható online, pl. itt. Így máris sokkal könnyebb otthon együtt tanulni, még ha a csemeténk nem is feltétlenül örül ennek a fejleménynek.

Felhasznált oldalak:

https://www.wattpad.com/309679665-r%C3%B6hejes%C3%ADr%C3%A1s-8-az-angliai-iskolarendszer

Egy oldal, amit véletlenül kiikszeltem

http://angliaallas.hu/blog/angliai-oktatasi-rendszer-iskolak/

A How to write... második részében az amcsi egyetemi oktatási rendszerével fogunk foglalkozni. Remélem, a sorozat kellő alapot nyújthat azoknak, akiknek szüksége van rá és megérte megírni. Magam miatt mindenképp, mert nagyon sok dolgot tudtam meg az országokról, miközben összeírtam pár információt. Na csapassuk!

Az USA-ban való továbbtanulás jóval összetettebb ügyintézést kíván, mint a brit vagy a magyar oktatási rendszerbe való jelentkezés. Egyes egyetemek egy közös jelentkezési platformot használnak, mások saját rendszerrel rendelkeznek.

Hogyan fognak felvenni?

Az amerikai egyetemek hangsúlyozzák, hogy számunkra nem a summa cum laude végzettség az elsődleges szempont, hanem hogy egy egyéniséggel, egy különleges személyiséggel bővüljön a hallgatói kör!

Ezért egy olyan, gyakorta előforduló esszé kérdésnél mint: “Mi az az egy meghatározó élményed, amelynek köszönhetően ma az vagy, aki vagy?” a legkülönbözőbb, legőszintébb válaszok lehetnek a legérdekesebbek!

A BA (Bachelor of Arts) és a BS (Bachelor of Science) az alapképzés megfelelője. Az Egyesült Államokban egy ilyen képzés 4 évig tart, ha nagyon sietsz, akkor talán 3 és fél év alatt is összehozhatod, de el lehet húzni 5-6-7 évig. Mivel külföldiként muszáj teljes időben (12 kredit minimum per szemeszter) suliba járnod, hacsak nem váltasz szakot sokszor, 4 év alatt sikerülni is fog. Magyarországgal ellentétben nem kell szakot váltanod azonnal. Az első 1-2 év főleg arról fog szólni, hogy általános tárgyakat tanulsz (matek, töri, irodalom, művészet, stb), így, ha még nem igazán alakult ki az érdeklődési köröd, akkor ez segíteni fog. A szakváltás is igen egyszerűen megy, akkor is, ha homlokegyenest más irányba váltasz, például matekról nyelvészetre. Dupla szakot (double-majort), illetve minort is fel lehet venni egymástól független tárgyakból, párom például informatika és német szakkal végzett, míg egy barátnőm művészet szakon marketing minorral. Egyetemet váltani is elég egyszerű, bár van, hogy pár kredit elveszik közben és az ösztöndíj-helyzet is más lesz az új suliban. A szakváltás, dupla szakok, iskolaváltás és hezitáció persze nagy eséllyel vezet ahhoz, hogy a 4 évből inkább 5 vagy 6 lesz.

A MA (Master of Arts) és a MS (Master of Science) a mesterképzés két ága szaktól függően. A mesterképzések általában 2 évesek. A mesterszakodnak nem feltétlen kell, hogy köze legyen az alapszakodhoz, például az informatika-német szakos párom nemzetközi oktatás szakon végezte a mesterfokozatát, de több pszichológia szakos osztálytársam folytatta business, marketing, illetve mérnöki adminisztráció területen tanulmányait. Ez szaktól és egyetemtől is függ, és van rá esély, hogy ha tök mást tanultál, akkor fel kell venned pár kiegészítő tárgyat. A mesterszakok közti váltás, illetve egyetemváltás már sokkal nehezebb, mint az alapszak során.

PhD-k esetén nagyon népszerű a mester és PhD összevont variáció, amelyet alapszakos diplomával meg lehet kezdeni. Hasonló az eset a jogi (JD), orvosi (MD), fogorvosi (DD), fizioterápia (DPT), professzionális pszichológia (PsyD) és hasonló professzionális képzésekkel is. Ennek szakonként érdemes utánajárni. Vannak PhD szakok, amik útközben megadják a mesteroklevelet, de van, amelyik nem, és ha nem járod ki, papír nélkül maradsz. Erre érdemes rákérdezni előre. Egy PhD 5-7 évig és utána akár az örökkévalóságig is eltarthat.

Van olyan is, hogy AS (Associates Degree), ami egy kétéves szak (az alapszak fele kb.), amit úgy nevezett community college-okban és technical college-okban tanítanak. Amerikaiak közt azért népszerű, mert olcsó és könnyebb a bejutás. Sok külföldi diák választja ezt a megoldást, ha pontszámok alapján nehezen jutna be alapképzésre, vagy igazából bizonytalan. Innen lehet folytatni az alapképzéses tanulmányokat és utána már csak 2 év a BA. Vannak 1 éves és más diploma és oklevél (certificate) szakok is, de erre nem térnék ki.

A jelentkezés egyetemtől és szaktól függ. Minden iskolába külön kell jelentkezni és mindenhol megvan a saját rendszer. A jelentkezés menetére az egyetemek website-ján kereshetünk rá. Nézzük meg a külföldi diákokkal foglalkozó irodát (International Education Office, International Students Office, International Admissions Office vagy hasonló), illetve a felvételi osztály (Admissions Office, Student Admissions) alatt is keressünk rá a nemzetközi felvételire (International Student Admissions), mert a kettő iroda közt sok helyen van keveredés. Mester, illetve PhD képzéseknél a Graduate Admissions szóra keressünk rá és a szakunk osztályával (Graduate School, Graduate Department, pl. pszichológia esetén Psychology Graduate School vagy Psychology Graduate Department).

AMIRE ÁLTALÁBAN SZÜKSÉGED LESZ AZ ALAPSZAKHOZ

A jelentkezés (hosszabban):

A felvételi díj: Sajnos a jelentkezés nem ingyenes. Átlag 50 dollár körül mozog egy felvételi beadása.

Felvételi jelentkezés: Van, ahol nincs, de, ahol igen, ott el ne felejtsd kitölteni a felvételi jelentkezési lapot.

Bizonyítványok: a másolaton kívül természetesen kell a fordítás is. Ha már jártál egyetemre, akkor a leckekönyvvel és összes részbizonyítvánnyal (transcript) és a tantárgyak magyarázatával (course description) ugyanez a helyzet.

Nyelvvizsgák és felvételik: A legáltalánosabb és leginkább elismert a TOEFL (Test of English as a Foreign Language) nevű nyelvvizsga. Sajnos ez 2 évente elévül. A ponthatárok pedig sulinként változnak. Viszont ez véleményem szerint egy nagyon jó vizsga, a valódi tudást méri fel és azt, amire egy amerikai egyetemen szükséged lesz. Az IELTS (International Language Testing System) is szintén elfogadott. A Cambridge, Trinity és hasonló vizsgákkal általában nem törődnek viszont. Az amerikaik az SAT (Scholastif Aptitude Test), illetve ACT (American College Testing) tesztek alapján kerülnek be egyetemre, mely inkább egy matek, nyelvi és szövegértési teszt, ami talán leginkább az általános intelligenciát méri fel.

Külföldiektől ezt általában nem kérik, kivéve nagyon top egyetemeken (lásd, Harvard pl.). Ha valami miatt viszont már van egy szuper SAT pontot, de TOEFL-d nincs, lehet, hogy megúszod TOEFL nélkül. Ilyen eset ritka, hogy valaki SAT pontokkal rohangálna viszont.

Egy esszé: Ez iskolától függ, de általában kell egy motivációs esszé. Hogy ez milyen hosszú, van-e megadott témája, esetleg több fogalmazás kell, egyetemtől függ.

Ajánlólevél: Ez is iskolától függ, van, ahol nem kell, de általában minimum egy, ha nem több ajánlólevélre szükséged lesz, lehetőleg egy tanárodtól, esetleg munkáltatótól (nem családtagtól vagy baráttól!).

Anyagi fedezet: Bár a jelentkezésnél ezzel van, hogy el tudsz játszani (nem mindig), a felvételi jelentkezésedhez be kell bizonyítanod, hogy van pénzed a tanulmányaidra. Ez banki igazolással tudod bemutatni, iskolától (tandíjtól is függ), de átlag minimum 30-40 ezer dollárt kell tudnod felmutatni, ami azt mutatja képes vagy finanszírozni minimum az első évet. Majd lesz valahogy alapon sajnos nem megy. Ez a vízum miatt kell. Enélkül felejtsd el.

Útlevél másolat: Kell egy másolat az útleveledről (az az oldal, amin a képed van), illetve, ha van már vízumod az USA-ba, arról is.

Ez csak útmutató., iskolánként változhat! Mester és PhD szakonként ez bonyolultabb, általában kell a GRE (Graduate Records Examinations), GMAT (MBA és egyéb business mesterképzések), LSAT (jogra), vagy MCAT (orvosira) vizsga, egy jó CV, több ajánlólevél és még rengeteg más, nehéz általánosítani. Valamint, főleg kutató szakoknál és PhD-knál fontos, hogy a kutatási és érdeklődési terülteted (és tapasztalatod!) beleilljen az illetékes professzor érdeklődésébe és aktuális elképzeléseibe, ezért érdemes ennek utánanézni és a proffal megismerkedni konferencián, e-mailben vagy valahogy máshogy.

Mint az Egyesült Államokban tanuló külföldi diák F-1 típusú tanuló vízumot fogsz kapni (ha megkapod). Ez általában tanulmányi éveidre szól, 4-5 évre adják meg és ha szükséges hosszabbítható. Kötelező teljes időben tanulnod (ez alapszaknál minimum 12 kredit). Csak egyetem területén dolgozhatsz és csakis maximum 20 órát hetente. Meg kell tartanod a jó tanulmányi átlagot, tehát bukdácsolni nem lehet. A vízumhoz jár egy paksaméta papír, aminek I-20 a neve. Ha tanulmányaid során haza vagy bárhova külföldre (igen, Kanadába is!) utaznál, írasd alá az egyetemen az ezzel illetékessel (valaki a nemzetközi diákokkal foglalkozó irodából) és legyen nálad a visszautazásnál. Ez nagyon fontos, hogy visszaengedjenek. Ha végeztél a szakoddal, akkor jelentkezhetsz úgy nevezett OPT-re (Optional Practicum Training), amit ha megkapsz megengedi, hogy 1 évig a tanulóvízummal dolgozni maradhass. Ebben az esetben muszáj a szakodhoz kötődő munkát vállalnod, bejelentened, hol dolgozol (adózni nyilván) és nem lehetsz 3 hónapnál tovább munkanélküli. Hosszabbítani az OPT-t nem lehet.

Sajnos ez a legnehezebb része az amerikai oktatásnak: nagyon drága. A tandíj a nemzetközi diákoknak még drágább és az ösztöndíj, és egyéb anyagi támogatás kevés. A tandíj iskolától függ, de mondjuk 13.000 és 20.000 dollár közt simán számítsunk szemeszterenként csak tandíjra. A kollégium árát is nehéz megmondani, hiszen iskolától függ, de 4-8000 dollár szemeszterenként simán. Van ahol kötelező koleszban laknod, van, ahol nem, pár suliban nincs is kolesz. És akkor ott vannak a könyvek és egyéb díjak.

Mint említettem a vízumkérelemhez be kell mutatnod, hogy megvan a minimum egy éves fedezeted, enélkül az iskola ki se állítja a vízumkérelmező lapot. Majd lesz valahogy alapon még egyszer mondom, nem lehet, az első évet semmiképp. Persze ösztöndíjjal és hitellel is be lehet ezt mutatni. Térjünk ki erre.

Ösztöndíjat kapni sajnos nem könnyű (az alapszakról beszélek). Rengeteg tanulmányi ösztöndíjra, egyetemen kívül-belül, sajnos külföldi diák nem jelentkezhet. Hogy tanulmányi ösztöndíjból mi lehetséges, beszéljünk a szakunk osztályával, az anyagi támogatással foglalkozó irodával (Financial Aid Department) és a nemzetközi irodával is (International Education Office, International Student Office). Győződjünk meg többször is, hogy az ösztöndíj valóban jár külföldieknek, nehogy, akkor vegyék el, amikor már megkaptuk (igaz történet). Állami támogatásra és állami hitelekre nincs lehetőség. A nemzetközi irodák (International Education Office, International Student Office) sok helyen adnak ösztöndíjat külföldi diákoknak (International Student Scholarship). Van, ahol mindenki kap, van, ahol kevesen, van, ahol automatikus, a legtöbb helyen nem, van, ahol tanulmánytól függ, van, ahol anyagi helyzettől, van, hogy mástól, van, ahol van teljes ösztöndíj, van, ahol csak nagyon kicsi az összeg, van, ahol ez minden évre automatikus, van, ahol minden évben újra kell jelentkezni, és van, ahol csak az első évre szól. Ezt pontosan meg kell érdeklődni az irodában. 

Diákhitelből nincs sok, de van pár lehetőség magánhitelekre külföldi diákoknak, ezt a website-ot érdemes megnézni. Sportolóknak van sportösztöndíjra is lehetőség. Élsportoló szintűeknek érdemes a NCAA Division I suliknak utánanézni, ott van a legtöbb lehetőség, de sporttól és eredményektől függ (meg persze sulitól és edzőtől), mennyi és nem automatikus, több ismerősöm volt Division I-s sportoló jó eredményekkel, de ösztöndíj nélkül. A NCAA Division II-es, illetve NAIA iskolák is adnak –illetve van joguk adni, de nem mind tud ezzel élni – ösztöndíjat, de az NCAA Division III-as iskolák nem adhatnak sport ösztöndíjat a szabályok szerint. Ha nagyon jó vagy, akkor persze könnyen lehet, hogy már rég levadászott egy edző, de ha mondjuk nem vagy a legélsportolóbb szinten, de mégis egész jó vagy, miután megnézve a suli eredményeit valóban azt látod, hogy a sulin belül is jó lennél, érdemes személyesen írni az edzőknek, ahogy én is tettem annak idején.

Dolgozni, mint említettem, csakis egyetem területén lehet és maximum heti 20 órát. Ez nem azt jelenti, hogy a munka garantált. Vannak egyetemek, ahol – bár ezt nem mondják meg előre – nem igazán vesznek fel külföldit, mert inkább amerikait vesznek fel work-study-val (a work-study esetén az állam adja a fizut, nem az egyetem, de erre F1-es külföldi diák nem jelentkezhet). A fizetés alacsony. Én annak idején 6 és 7 dollár közt kaptam óránként, ennek már 7 – 10 éve, azóta több (és az árak is magasabbak) és államtól is függ. Ahol párom dolgozik, ott most 10 dollár körül kap egy diák jelenleg. De New York Állam, ahol ő dolgozik, drágább, mint Wisconsin, ahol én tanultam annak idején. Én dolgoztam az egészségügyi irodában, az iskola pszichológusnál, a nemzetközi diák irodában, az egyetemi postán és a technológiai hibabejelentőnél is, főleg adminisztrációs munkákat végeztem, illetve kortárs segítőként tevékenykedtem és eseményeket szerveztem. De például van, aki a konyhán dolgozik, mosogat, felszolgál, a lehetőségek egyetemtől függenek és már a suli első napján érdemes ráhajtani a munkavadászatra. Mivel a munkát a suli kezdésekor kapod, ezt nem tudod ráírni a vízumkérő lapra, mint anyagi fedezetet, hisz akkor még nem lesz.

Mester és PhD képzéseknél más a helyzet. Iskolától és szaktól függ. Sokszor van lehetőség egy asszisztensi pozícióra (Graduate Assistantship... Graduate Teaching Assistant, Graduate TA – tanársegéd, Research Assistannt, RA – kutatói asszisztens, Graduate Administrative Assistant – adminisztrációs asszisztens, Athletic Graduate Asssitant – ha sportoló voltál vagy edző vagy, megpróbálhatsz, mint edző jelentkezni erre a feladatra, vagy mindennek keveréke). PhD-k esetén sokszor ez automatikus, sőt kötelező, takarja a tandíjat és kapsz egy kicsi fizetést (stipend). Mesterfok esetén kevésbé rózsás a helyzet. Bár van olyan is pár helyen és pár szakon, mint a PhD-n, de ritka. Sokszor nem jár stipend, csak a tandíjat takarja és sok esetben csak 3 kreditet takar, ami nem olyan sok. Ha egy ilyen asszisztensi pozíciót kapsz, akkor az beletartozik az egyetemen belüli 20 órás munkába, így nem tudsz mellette még a konyhán melózni. Sulin kívül szintén nem dolgozhatsz legálisan. Sok esetben mester és PhD diákoknak nem jár nemzetközi ösztöndíj se. Tehát, mester és PhD szakon vagy sokkal jobb vagy sokkal nehezebb a helyzetet, mint alapfokon, ez a szaktól és iskolától függ. Ennek esetenként kell utánajárni. Professzionális szakoknál, mint az orvosi, fogorvosi vagy jogi, nem tudom, de a pszichológia professzionális doktorinál (PsyD) felejtsd el az anyagi támogatást.

A határidők megint csak egyetemtől függnek, van ahol az utolsó pillanatban is lehet. Az alapszakot és egyes esetekben a mesterszakot is meg lehet kezdeni mind az első félévben (augusztus – szeptember magassága), mind a második félévben (januárban), ritkább esetben akár a nyári szemeszterben is. Az egyetemmel konzultálj ez ügyben.

Off: egyik új ismerősöm beszélt az uberezésről, ami olyasmi, mint a taxi, csak pár dologban eltér. Néhány infó róla:

• 18 év alatt nem lehet használni
• telefonos programmal kell "rendelni"
• nincsen taxi engedélyük
• olcsóbbak, mint a taxik
• itthon kb. egy évig volt, mert 1. a cég nem adózott Magyarországnak, csak az államoknak és ez a kormányunknak nem tetszett, 2. a taxisok tüntettek ellenük
• nem kell rá sokat várni
• a program mutatja GPS-en, hogy hol a sofőr, milyen gyorsan ér oda, stb
• fix ár van
• csak bankkártyával lehet fizetni
• sokszor a program mutatja hogy 4-5 uber is van a közeledben és tudsz választani, mutatja hogy mi a sofőr neve, telefonszáma és hogy milyen a kocsi
• szépek, tiszták
• nyári munkalehetőség is egyetemisták számára
• és a kocsi márkája miatt nem lesz nagyobb az ár, csak ha mondjuk nem 5 személyes az autó, hanem 7, ezt viszont lehet látni a programban

Ennyi lettem volna, a következő bejegyzés amcsi éghajlatáról fog szólni, aztán átléphetünk a britekre, így bizony! Megsúgom, az egyetemi rendszer meg van írva, sőt az éghajlati és a sima oktatási rendszer része is. Azután Dánia és Ausztrália. Pam pam pam. :D Nagyon csúcs lesz, majd meglátjátok!

Felhasznált oldalak:

http://oxford.hu/tovabbtanulas-amerikaban/

http://hellomagyarok.hu/karrier/hogyan-tanulj-amerikaban

Sziasztok!
Ma útjára eresztem új sorozatom, a How to write... - ot, amely remélhetőleg mindenki számára hasznos lesz.

Szeretnék egy kicsit segíteni az írópalántáknak ezzel a bejegyzéssel, ugyanis nagyon sok blogban láttam, hogy olyan sületlenségeket írnak (pl. magyar óra Amerikában?), amit még nézni is rossz. Úgy terveztem, ez egy sorozat lesz és még pár híresebb országról összeszedek néhány információt, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A bejegyzés egyébként nem csak az oktatási rendszerről fog szólni, hanem néhány érdekességről is Amerikában. Na, akkor kezdjük is!

Először is tegyük rendbe az alapokat.

ELEMENTARY SCHOOL: Ez óvodától van 5. vagy 6.-ig

MIDDLE SCHOOL: 5.-től vagy 6.-tól 8.-ig. Általában különálló iskola, hacsak nem 12 évfolyamos oktatási rendszerű alma mater

UNIVERSITY: Egyetem

• Vannak kampányoló diákelnökök
• Kajacsaták a menzán » bár ez elég ritka
• Klikkek:

• Angol (minden évben fel kell venni)
• Matek (minden évben fel kell venni)
• Kémia-fizika-földtan (ez egybe van, nem kell minden évben felvenni)
• Tesi (minden évben fel kell venni)
• Idegen nyelv (minden évben fel kell venni)

Oké, először is kezdjük ott, hogy ugye 7-8 (általában 8) órájuk van, és mint írtam, MINDENNAP UGYANAZOK AZ ÓRÁK. Tehát a kötelezőkkel a 8-ból kiesik minimum 4, de ha a k-f-f-t is belevesszük, akkor 5. Szóval négy vagy három tantárgyat választhat magának.

• pszichológia: fél évig tanulja; .50 kredit
• szociológia: fél évig tanulja; .50 kredit
• gyereknevelés: fél év; .50 kredit
• családi kapcsolatok: fél év; .50 kredit

IDEGEN NYELVEK:

• francia: 1-5 év; évenként 1 kredit
• német: 1-5 év; évenként 1 kredit
• spanyol: 1-5 év; évenként 1 kredit
• kínai: 1-5 év; évenként 1 kredit
• emelt spanyol: 1-5 év; évenként 1 kredit

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRGYAK:

• kémia: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
• matek: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
• fizika: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
• magasabb szintű biológia: 1 éves
• magasabb szintű fizika: 1 éves
• anatómia: fél év; .50 kredit
• csillagászat: fél év; .50 kredit
• biológia: egy év; 1 kredit
• környezettan: fél év; .50 kredit
• szerves kémia: fél év; .50 kredit
• állattudomány: fél év; .50 kredit

TÖRTÉNELEM:

• Európa történelme magasabb szinten: egy év; 1 kredit
• Amerika történelme magasabb szinten: egy év; 1 kredit
• Amerikai kormány: fél év; .50 kredit
• állampolgári ismeretek: fél év; .50 kredit
• gazdaság kormány: fél év; .50 kredit
• kisebbségek kormány: fél év; .50 kredit
• modern világ történelme: egy év; 1 kredit
• pop kultúra: fél év; .50 kredit

MÉRNÖKI, ORVOSI, STB:

• mérnök előképzés: egy év; 1 kredit
• orvosbiológiai tudományok: egy év; 1 kredit
• főzés: fél év; .50 kredit
• táplálkozás, sport, fitnesz: fél év; .50 kredit
• egészségtan: fél év; .50 kredit

MŰVÉSZETI:

• fejlett művészeti: fél év; 2 kredit
• festékszórás: fél év; .50 kredit
• művészetkutatás: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
• kerámia: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
• reklám művészet: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
• festés, rajzolás: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
• fotó: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
• díszlettervezés: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit

SZÁMÍTÓGÉPES, TECHNOLÓGIAI CUCCOK:

• számvitel: fél év; .50 kredit
• üzleti menedzsment: fél év; .50 kredit
• a sikeres karrierért: fél év; .50 kredit
• személyes pénzügy: fél év; .50 kredit
• alap technológia rajzolás: fél év; .50 kredit
• építészeti technológia: fél év; .50 kredit
• gyártási technológia: fél év; .50 kredit
• lakóépületek építése: fél év; .50 kredit
• fejlett számítógépes tudományok: fél év; .50 kredit
• fejlett tudományok a 21. században: fél év; .50 kredit
• digitális játéktervezés: fél év; .50 kredit

SPORTOK (Beválasztásos bejutás)

• kosárlabda: fél év; .25 kredit
• életmentés: fél év; .25 kredit
• edzés súlyokkal: fél év; .25 kredit
• amerikai foci: fél év; .25 kredit
• baseball: fél év; .25 kredit
• tesi: év év; .25 kredit

WEBDESIGNER DOLGOK:

• vizuális tervezés: fél év; .50 kredit
• hálózati munkák: fél év; .50 kredit
• weboldal tervezés: fél év; .50 kredit

Sziasztok!

A múltkor hoztam egy cikket JonBenétről, és azt hiszem, itt az ideje a folytatásának. Igaz, hogy annyira nem nyerte el a tetszéseteket (a megtekintéseteket látva :D), de igyekszem. A cím eléggé... Megrázó. Legalább annyira, mint az Avriles. Na de csapjunk a lovak közé, és nézzük meg, mennyire állja helyét ez az összeesküvés elmélet. A következő valószínűleg John F. Kennedy meggyilkolása lesz.

Egy bizonyos Dave Johnson nevezetű férfi előállt azzal az ötletével, hogy JonBenét Ramsey Katy Perry. Hogy hogyan és miért? Hát, elmélete szerint a szülei rendezték meg a halálát, hogy megasztárt csinálhassanak belőle. A magyarázatul szolgáló videó 2004-ben felkerült a Youtube-ra, ám az csak 2016. februárjában vált világhírűvé.

Dave szerint kísérteties a hasonlóság JonBenet és Katy között, nyomozati anyagában pedig arra próbál rámutatni, hogy nemcsak ők maguk, hanem szüleik is nagyban hasonlítanak egymásra. A finoman szólva is különös feltételezés a külsőségekre alapoz: a hasonló arcberendezésre és szemöldökre, illetve a szüleik megjelenésében felfedezhető hasonlóságokra. Érdekesség, hogy az évek során számtalan alkalommal újraindították a nyomozást a kislány rejtélyes halálának ügyében, és bár a család állt a fő gyanúsítottak listájának élén, a mai napig nem találtak terhelő bizonyítékot, ami igazolná, hogy ők gyilkolták meg a hatéves gyermeket.

A még ennél is furcsább, hogy miután elkezdték az emberek terjeszteni a Katy Perryre való utalást, azelőtt azt hitték, hogy a kislány maga Lady Gaga!

Katy Perry egyik régebbi interjúja során, amikor az éneklésről beszélgetett egy lánnyal, mondott valamit: "It's [not] like there's a Jon Benet Ramsey inside of me just waiting to get out", majd nevetni kezdett. Mégis ki nevet egy meggyilkolt gyermeken és használja fel a nevét egy interjúban ennyire felelőtlenül? - kérdezte egy blogger.

Felhasznált oldalak:

https://www.joy.hu/sztarok/48407_katy_perry_igazabol_egy_meggyilkoltnak_hitt_

http://starity.hu/magazin/60084-dobbenetes-osszeeskuves-elmelet-kering-a-vilaghalon-katy-perryrol/

http://femina.hu/terasz/katy-perry-jonbenet-ramsey/

http://psychicfocus.blogspot.hu/2016/03/jon-benet-and-katy-perry.html

Youtube

Google