Guys! Ma vasárnap, bla bla bla. Remélem, holnap már nem kések a szösszenettel, bár reményeim szerint minden a legnagyobb rendben lesz. Hamarosan (ah, hónap végén) mutatok nektek valamit, és jézusom, már alig várom! 

Egy könyv, amiről azt hitted, nem fog tetszeni, de végül mégis (de még mennyire)

Helena Silenc Enigma című sorozatának első része, az Enigma (pdf: xxx). A másodikra még nem vettem rá magam, mert egy kicsit sablonnak találtam, na de majd, ha jó sok időm lesz. Addig is... Igazából nem tudom, miért féltem megvenni a könyvet, de végül megtettem. Nyáron volt már fél éve, hogy ott csücsült a polcomon, és még hozzá sem nyúltam, úgyhogy elkezdtem olvasni. Nagyon-nagyon megszerettem, de ez sincs a legjobbak között.

Fülszöveg:

Megtagadja önmagától az emberi érintés melegét, mert retteg a következményektől, de új gondviselője ráébreszti, nem kell többé rácsok mögé bújnia. Lena lassanként erősebb lesz, és igazi érzővé válik. Egyetlen érintéssel belelát múltba, jelenbe, jövőbe. Biztos támaszra, barátra lel, majd ott, ahol nem is képzelné, a szerelem is rátalál.

Sokáig úgy tűnik, minden egyenesbe jön, de aztán történik valami.

Egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.