Guys! Inkább már nem is magyarázkodom, de annyi mesélnivalóm lesz. A mai nap során még két bejegyzést terveznék hozni, az egyiket, mert Halloweenre szinte kötelező, a másodikat azért, mert egyszerűen nem bírom tovább magamban tartani. Persze sose lehet tudni.

Legmeglepőbb befejezés egy könyvben

Trölölööö, James Dashner kerül ismét terítékre, ezúttal a Tűzpróba (pdf: xxx) című könyvével. Valamiért nem erre számítottam, valahogy nem tudtam kisakkozni ezt a fordulatot. Minden eszembe jutott, de ez... cseppet sem. Mivel már film is megjelent belőle, ha esetle nem láttad vagy olvastad, akkor mindkettőt pótold, mert nem fogod megbánni. Azt azért megsúgom, hogy a csajt nagyon megutáltam. Fú, de nagyon.

Kedvenc könyvcím

John Green, Papírvárosok (pdf az előző bejegyzések egyikében) könyvére tenném le a voksom. Ez egyszerűen illik mindenhez, és magába foglalja mindazt, amit gondolok a világról. Természetesen a történetnek nem sok köze van a címhez (saját vélemény!), mert nem sok helyen fordult elő, hogy akár Quentin, akár Margo erről hadovált volna.

Egy könyv, amit mindenki utál, kivéve te

Tizenhárom okom volt, by Jay Asher. Komolyan. Eddig akárkinek meséltem róla, mindenki lehordta, nekem viszont az egyik kedvencem a mű. Nem tudom, miért váltott ki ekkora ellenszenvet az olvasókból, és természetesen nem szó szerint kell érteni a mindenkit a kérdésben (?). Valaki felvilágosíthatna erről megjegyzésben, emailben vagy Facebookon. :D

Abszolút kedvenc könyv

Ezen még töprengtem egy darabig, aztán végül J. K. Rowling, Harry Potter és az azkabani fogolyra esett a választásom. Olyankor beindulnak a cselekmények (ha eddig kevésnek találtátok volna), megjelenik Sirius Black, és Csikócsőr (személyes kedvenc, muhaha). Azt az órát, ami Hermione nyakában van, ki ne felejtsem.

Guys! Én már azt sem tudom, hol áll a fejem, de tudok egyszerre designt (vagy legalábbis fejlécet) készíteni, készülni a másnapi vetélkedőre és beszélgetni. Kukkantsatok be egy hamarosan induló blogba, amit egy nagyon kedves barátnőm, Sofiaa Evans ír. (xxx) Ez egy fanfiction, de ne tántorítson el titeket ettől, ugyanis garantálni tudom az egyszerűséget, folyamatos olvasást és szép fogalmazást egyedi történettel. Most pedig, egy kis hirdetés után lássuk a kérdést (?).

Egy könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásod valamiben

Így hirtelenjébe nem jut eszembe semmi, de kicsit jobban belegondolva J. K. Rowling, Harry Potter és a Bölcsek köve könyvet mondanám, ugyanis az elindított bennem valamit, ami után jobban éreztem magam lelkileg. Ajánlani tudom nektek, mert csodás perceket és tapasztalatokat kaptam tőle, holott nem is sejtettem volna. Rowling annyira hitelesen és szépen fogalmazott minden mondatánál, hogyha kezembe vettem a könyvet, letenni nem volt szívem. Ha ilyen történetre vársz, Harrytől megkapod.

Guys! Tegnap háromra értem haza, és fél tízig tanultam a történelmet, mert a tanárunk feladta pénteken, hogy kedden témazárót írunk. Ami amúgy kurva gáz, mert az öt napnak meg kell lennie, ez benne is van a házirendbe, de nem, a 4/10A. meg tudja tanulni, nem kell nekik öt nap, áááá. Kapja be.

Ma fél ötkor értem haza, és mostanáig földrajzot tanultam, de megérte, mert csütörtök-péntek nem leszek suliban (legalábbis nem tanulok). Muhaha.

Egy könyv, amit bárcsak többen olvasnának

Anne Frank naplója. Ajánlani tudom mindenkinek, nekem nagyon megérintette a lelkemet szívemet, pedig akkor még csak tizennégy voltam, mikor elkezdtem olvasni és befejeztem. Valamiért annyira féltettem Anne életét, amikor jöttek ellenőrizni a házakat, vagy amikor bújdostak, és szerencsétlen pont a felszabadulás előtt halt meg. Annyira... borzasztó, mégis valami fantasztikus. Végigkísérhetjük azt is, hogy Anne a naplója során mennyit fejlődik, és a végére kész írónő lesz belőle.

Egy karakter, akivel legjobban tudsz azonosulni

Daelyn lenne a választottam Julie Anne Peters: Ha ezt olvasod, én már nem leszek könyvéből. Mindig ezt hozom elő, de nem hazudhatok. Tényleg ez az, amit kapásból rávágok, ha valaki megkérdezi, mi a kedvenc könyvem, ki a kedvenc íróm, ki a kedvenc karakterem, kivel tudok legjobban azonosulni és a többi ilyen kérdést.

Ma van az 1956-os forradalom 60. évfordulója, és úgy terveztem, valami novellát is hozok. Hogy ebből mi lesz, még nem tudom, estig bármi megtörténhet. Ami azt illeti, egy osztálytársamnak ma van a születésnapja, és a 5 Seconds of Summer Sounds Good Feels Good albuma egy éve jelent meg. Milyen régen volt! Most pedig következzék a 23. nap kérdése.

Egy könyv, amit régóta el szerettél volna olvasni, de még mindig nem került sorra

Öhm, ez azt hiszem Cassandra Clare, Csontváros (pdf: xxx) könyve lesz. Már megvettem, ott van az ágyamon (igen, könyvekkel olvasok, na és?) a párnám mellett, pár oldalt már kivégeztem, de valószínűleg idő és kedv hiányában nem haladtam előrébb. Mostanában valahogy nem tudom lekötni magam eléggé, és az írásba temetkezem, ha épp' nem tanulok. Az biztos, hogy szeretném pótolni, mert a sorozatot imádom, a filmet kevésbé, szóval már ezért meg kéne tennem azt, hogy végigolvasom. 

Fülszöveg:

Amikor a tizenöt éves Clary Fray elindul a Pandemonium nevű New York-i klubba, aligha számít rá, hogy egy gyilkosság tanúja lesz – amit ráadásul három, különös tetoválásokkal borított és bizarr fegyverekkel hadonászó tinédzser követ el.

A holttest aztán eltűnik a semmiben. Nehéz kihívni a rendőrséget, ha a gyilkosok mindenki más számára láthatatlanok, és semmi – még egy vércsepp sem – bizonyítja, hogy egy fiú meghalt. De fiú volt-e az áldozat egyáltalán? Így találkozik Clary először az Árnyvadászokkal, akik azért küzdenek, hogy megszabadítsák a földet a démonoktól.

Közülük való az angyali külseje ellenére igazi bunkó módjára viselkedő Jace is. Clary egyetlen nappal később, akarata ellenére már bele is csöppen Jace világába: édesanyja eltűnik, őt magát pedig megtámadja egy démon. De miért érdekelne egy démont két olyan hétköznapi mondi, mint Clary és az édesanyja?

És hogyan tett szert Clary egyszer csak a Látásra? Az Árnyvadászok tudni szeretnék...

Guys, megújult a Félvérhercegnő, nekem nagyon tetszik az új design. Igaz, ismét nem én készítettem, manapság túl lusta vagyok az ilyesmihez, és nem is megy annyira. Nem baj, jó ez. Egyébként szeretnék belekezdeni Szabó Andi által készített Szivárvány-kihívásba, amit tegnap (vagy azelőtt?) osztott meg Facebookon és Ask.fm-en is. A szivárvány hét színeiből már egy megvan, a többit pedig igyekszem írni folyamatosan. Szerintetek ki az első páros? Ha ügyesek vagytok, simán észreveszitek. Mellesleg tudtátok, hogy Unfield Nyíregyházán dedikál tizenegytől a Media Markt-ban? Nyomás! Az én tesóim mennek, jómagam gondolkodok a dolgon, mivel nem nézem, felesleges lenne elmenni csak miatta. Habár azt mondják, JustVidman is ott van...

Kedvenc saját könyved

Ez nehéz kérdés. Ha borító alapján ítélek, akkor kapásból azt mondom, hogy Abby Glines, Te vagy a végzetem (pdf: xxx). Valamiért annyira szépen meg van csinálva, nekem nagyon bejön. Történet szempontjából egészen egyedi volt, úgyhogy akár még ezt is mondhatnám. A lány neve valami eszméletlenül tetszik. Van több része is, mivel egy sorozat része, úgyhogy majd pályázok rá valamikor, amikor kicsit több kedvem pénzem lesz.

Fülszöveg:

Mi történik, ha az ember nyomában van a Halál? Persze, hogy beleszeret.

Pagan Moore nem csapja be a Halált, hanem beleszeret.

A tizenhét éves Pagan egész életében szellemeket látott. Tudja, hogy azok az idegenek, a falon át közlekednek, mások számára láthatatlanok. Ezért úgy éli a mindennapjait, hogy nem vesz tudomást a bolyongó lelkekről. Ha nem adja a tudtukra, hogy látja őket, akkor eltűnnek. Ez csak addig működik, míg ki nem száll az autójából a tanév első napján, és meg nem pillant egy hihetetlenül szexis fickót a piknikes asztalnál álldogálni, aki őt bámulja szórakozott vigyorral az arcán. Az egyetlen probléma csupán az, hogy tudja: a srác halott. Nemcsak, hogy nem akar eltűnni, amikor úgy tesz, mintha nem látná, de olyan dolgot csinál, amit a többiek sohasem. Megszólítja. Pagant teljesen elbűvöli a szellem. Amit még nem tud, hogy elérkezett az idő, hogy meghaljon, és az az átkozottul helyes szellem, akibe beleszeretett, az nem csupán egy szellem.

Ő a Halál és készül megszegni a törvényt miatta.

Betegségem után ma mentem először suliba, és nem írtam bioszból sem témazárót (na majd holnap). Már alig várom, hogy kiírhassam magamból az eukarióták és prokarióták összehasonlítását, esetleg, hogy a malária vírus-e vagy baktérium. Pff. Még ha valami jót tanulnánk... ez volt tegnap

Sikeresen elvégeztem a biosz dolgozatot, jövőhétre is lesz elég tanulnivalóm, meg még vers pff, de persze ezek senkit sem érdekelnek. Hála az égnek, elmaradt az utolsó, nyolcadik órám, ami tesi kellett volna, hogy legyen. Ünnepség is volt, meg minden, ráadásul a templomban, és ugye rohadt hideg van ilyenkor bent. NÓPROBLÉMÓ, A 4/10A MINDENTKIBÍR, NEMDE?

Kedvenc romantikus könyved

Hát, azt hiszem, Helena Silence, Enigmája lesz megint a nyertes (mert úgy emlékszem, egyszer (?) volt már). Valamiért nem tudok megragadni egy kérdés-egy könyv formánál, mert tudom, hogy később úgyis felhasználom. Ami a művet illeti, az első rész tökéletesen bemutatta a szálakat a két fiatal között, de a másodikba eddig nem mertem belekezdeni.

A kis hableány (pdf: xxx, sok más mesével együtt), Hans Christian Andersen tollából. Régen anya minden este el kellett, hogy olvassa, anélkül nem tudtam nyugodtan forgolódni a puha ágyamban. Szerencsére nem tartott túlontúl sokáig ez az időszak, öt-hatéves koromtól már nem igazán igényeltem a gyerekmeséket. Persze tízévesen még játszottam a Barbie-kal, meg minden ilyen hülyeség megvolt.

Guys! Annyira béna kifogásaim vannak, nem? Jó, most kivételesen a betegség gyűrt le, három vagy négy napja még csak most kapcsoltam be a gépemet. Kezdem érteni, eddig miért nem vágtam bele az ilyen hosszabb kihívásokba. Egyszerűen nem tudom őket időben teljesíteni. Mondjuk erre van egy csodálatos idézet, amit tumblrön láttam.

"Próbáld meg elképzelni az életet időmérés nélkül.Valószínű nem megy.Szinte mindig tudod milyen év,hónap,hét és nap van éppen.Van óra a faladon,polcodon,vagy akár az autód műszerfalán.Van határidő naplód,naptárad,időpontod egy vacsorára,vagy egy filmre.Míg eközben körülötted az idő figyelmen kívülre szorul.A madarak nem késnek.A kutya nem ellenőrzi az óráját.A szarvas nem aggódik az elmúló szülinapok miatt.Csak az ember csinál mindent időrend szerint.Csak az ember harangozik az egész órákban.És emiatt,egyedül csak az ember szenved egy bénító félelemmel,amit más élőlények egyáltalán nem éreznek;félelemmel az időből kifutással szemben."

Kedvenc idézeteid a kedvenc könyvedből (sorozatodból)

Ahj. Ez nehéz, mert annyira azokból nincs, úgyhogy ezt a kérdést inkább simán egy könyvre cserélném. Megint csak Julie Anne Peters könyvét venném górcső alá, illetve a kedvenc idézeteimet szedném ki. Remélem nem bánjátok, hogy kissé öhm átvariáltam a kérdést(?).

SPOILER!

"A szavak gyilkolnak."

"Az élet pocsék. Szokj hozzá."

"A srác megpöcköli a papírlapot.

- Igen, arra gondoltam, inkább barangolok Wiltshire-ben.

- Valóban? Barangol? - kérdezte Charles.

Maggie Louse felnevetett. A férfi különös tekintettel nézett rá.

A srác rácsapja a papírt a könyvemre. Nyomtatott nagybetűkkel ezt írta rá: EZZEL CSAK AZT ÉRED EL, HOGY MÉG ELTÖKÉLTEBB LESZEK.

A te bajod, gondolom."

"A srác kinyújtja a lábát, és elfordított fejjel néz valamit.

Nem érdekel, hogy megsértődtél-e, vagy csalódtál-e, vagy azt hiszed-e, hogy még egy dagadt, csúf, néma csaj sem talál vonzónak.

Nem érdekel. Nem érdekel!

- Hodgkin-limfómám van - közli.

Elakadt a lélegzetem. Az rák, nem?

- Sokat javult az állapotom, és azt hittem, sikerült legyőzni, de aztán pont az utolsó kontroll előtt megint találtam egy duzzanatot.

Ezt most csak kitalálja.

- Szinte mindig történik visszaesés az első két évben. Szinte. Mindig... - Elhal a hangja.

Nem nézek rá, pedig igazán nem rossz látvány, ahogy a napfény megcsillan a haján. Hátrahajtja a fejét, szétterpeszti lábujjait.

- Nem azért mondtam el, hogy sajnálj. - Elkapja a tekintetemet, és felvonja a szemöldökét. - Hacsak nem jól sül el."

Egy könyv, amiben csalódtál

Öhm, talán Ally Carter Görbüljek meg, ha igazat mondok (pdf: xxx) könyve lenne. Valamiért az első rész után nem volt olyan nagy kedvem sem belekezdeni, de mikor a végére értem (már nem is emlékszem a könyvre igazából), kicsit többet vártam. Szóval ez van.

Kedvenc adaptációd

Amikor Brynn nem tudja, mi az az adaptáció, de nem akarja megnyitni az értelmező kéziszótárt, ezért inkább meglesi, mások hogy csinálták a feladat ezen részét. Öhm nos igen. Itt talán James Dashner Tűzpróbája (pdf: xxx) volt az, ami olyan szinten izgalomba hozott, hogy elmondani nem tudom. Az első része szerintem nagyon jó lett, eltekintve néhány változtatástól. A második annyira nem is hasonlít a könyvre szerintem, de baromira bejött. Ha még nem láttátok, nézzétek meg! :)

Fülszöveg:

Mielőtt megalakult a VESZETT, mielőtt létrejött a Tisztás, mielőtt Thomas belépett az Útvesztőbe, napkitörések sora érte a Földet, és szörnyű ragállyal fertőzte meg az emberiséget. A bolygó lakóinak nagy része odaveszett. Aki megbetegedett, annak lassanként elborult az elméje, és előbb-utóbb tomboló véglénnyé vált. 

Mark és Trina a túlélők kis csoportjához tartozik. Miután elmenekültek a New Yorkra lesújtó szökőár pusztítása elől, nap mint nap az életben maradásért küzdenek, az élelmükért, a nyugalmukért. A természet lassan mintha már az újjáéledés jeleit mutatná a napkitörések után, amikor egy napon különös légi jármű – egy Berg – jelenik meg településük fölött. A Bergről a Kitörés vírusával fertőzött lövedékekkel kezdik lőni a csoportot. 

A túlélőknek ismét menekülniük kell. Fertőzöttek és immúnisok egyaránt veszélyben vannak. Lehetséges, hogy a titokzatos ellenség célja az egész emberiség kiirtása? Vajon ki akarja a pusztulásukat? Létezik kiút ebből a borzalomból?

Szerintem a legokosabb dolog az lenne, ha elbújnék. Olasz zenét hallgatok, hátha az megnyugtat, de egy mondaton kívül semmit nem értek, úgyhogy pff. Jó. Öhöhö, lehet nem járnék jól, ha mindenről mesélnék, úgyhogy csak annyit: újabb oldal került a menübe, ahol megnézhetitek, min dolgozom folyamatosan. :)

Kedvenc könyved a kedvenc íródtól

Mivel csak egyet tudok, ezért marad a Ha ezt olvasod, én már nem leszek. Julie valami fantasztikusan leírja, amit sokan éreznek, ezalól én sem vagyok kivétel. Sajnos pdf linket nem találtam a könyvhöz, de megéri megvenni. Először mindenképpen olvassátok el a fülszöveget.

Fülszöveg:

Daelyn az iskolai kegyetlenkedések céltáblája, tele van lelki sérülésekkel, komplexusokkal. Egy sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt nem tud beszélni, a némaság magánya veszi körül. Szeretne elmenekülni az iskolától, a szüleitől, az életétől… Korábbi öngyilkossági kísérletei kudarcot vallottak, de miután rátalál egy honlapra, amely öngyilkosságot tervezők számára készült, már tudja: ezúttal sikerrel jár majd. 23 napja marad, hogy esetleg változtasson a döntésén. És rögtön az első napon találkozik valakivel: egy különös fiúval, aki barátkozni szeretne vele, aki segíteni akar rajta. Megkezdődik a visszaszámlálás.

Kedvenc férfi karaktered

Tütütütütütütütütü. Hát, talán Maxon herceg A párválasztóból, de lehet, hogy Newt és Minho az Útvesztőből. Még nem döntöttem el teljesen. Ha esetleg kedvetek támadna elolvasni a könyveket, A párválasztónak már van linkje az előző bejegyzések között, az Útvesztőt (pdf: xxx) pedig itt olvashatjátok.

Kedvenc női karaktered

Lálálááá, Daelyn és Hannah Baker. Daelynnek nem jut eszembe a vezetékneve, de ő a fentebb említett könyvből van, Hannah pedig a Tizenhárom okom voltból. Régebbi bejegyzésben megtalálhatjátok a TOV pdf változatát. Mindkettejük valamiféle nyomást gyakorolt rám az olvasás alatt, ezért is jutottak először ők eszembe.

Guys! Képzeljétek el, ötös lett a fizika dogám, a föcim meg négyes! Tyűűűű, most már tiszta zseninek érzem magam. És még első matekra is beértem (hamarabb, mint szoktam), pedig késett a vonatom. No nem baj. Amúgy valószínűleg elcsesztem valamit, mert nagyon könnyű volt.

Kedvenc íród

Julie Anne Peters. Ő írta a Ha ezt olvasod, én már nem leszek-et, és egyszerűen fantasztikus! Nem tudom, ki mennyire szereti az ilyen tabu könyveket, de én odáig meg vissza voltam, mikor végre a kezeim közt tarthattam. Jelenleg egy barátnőmnél van, és szeretném már viszont látni, de azt hiszem, egy darabig csak álom marad. Az a baj, hogy rengeteg könyve van és már meg is jelentek (angolul), de mivel én sík hülye vagyok angolból meg sok másból, ezért nem olvashatom el. Kár érte. Pedig annyira szívesen kezdenék hozzá.

Sajnos pdf-et nem tudtam linkelni a HEOÉMNL-hez (milyen címe van, gyaaaa), én is sokáig kerestem, de végül feladtam, és úgy döntöttem, megveszem. És nagyon jól jártam vele, az az egyik legkedvesebb könyvem.

Guys! El sem hiszem, végre szerda van. Igaz, kilenc órám volt, az utolsó kettő tánc és ének (aminek nem látom értelmét gimnáziumban, de rendben, legyen). Az előbbin már a szalagavatós táncunkról kezdett beszélni a tanár, holott csak tizedikesek vagyunk. Nem baj, ő tudja. De nehogy vitát szítson!

Egy könyv, ami valaha tetszett, de most már nem

Öööö, így hirtelenjébe nem jut eszembe semmi, de ha kicsit jobban belegondolok, akkor Ally Carter - Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek (pdf: xxx). OKKKKKÉ. Kezdjük ott, hogy ez a cím rohadtul hosszú, ha nem ajándékba kapom, biztos, hogy magamtól nem veszem meg. És az öljelek elé vessző? Mármint: meg kellene, HOGY öljelek. Nyelvtan óra. Mondjuk inkább hagyjuk, mert mostanában az sem megy ami amúgy kurva gáz.

Fülszöveg:

Cammie ​Morgan a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiájának diákja. Tipikus lányiskola ez, amennyiben szokványosnak tekinthető, hogy a tanulók harci művészeteket, valamint a kémiai hadviselés legújabb módjait sajátítják el, és CIA–kódok feltörésével szerezhetnek plusz krediteket. Cammie Morgan kémnek tanul. Tizennégy nyelven beszél folyékonyan, és hétféleképpen képes puszta kézzel megölni valakit, de minden tudománya csődöt mond, amikor találkozik egy hétköznapi fiúval, aki őt ugyanolyan hétköznapinak hiszi, mint bármelyik másik lányt…

OMG. OMG. TIZENHAT ÉVES LETTEM. OMG. ÉS A MATEK NEM LETT EGYES, HÁRMAS! (infóból ötöst kaptam, de az mellékes) Jézus, az osztálytársaim is tök aranyosak voltak, és annyi minden volt mára (még mindig nem vagyok készen), de azért igyekeztem megírni a posztot úgy, mint a többit. Mostanában szinte semmi időm nincs, de ha már megígértem, akkor lesz 30 napos könyvkihívás. Muhaha.

Egy könyv, ami nagyon nem tetszett

Leiner Laura - Akkor szakítsunk (pdf: xxx). Állandóan ezt válaszolom, ha valaki megkérdezi tőlem, és az okát nem tudom elmondani. Egyszerűen nem az én stílusom, és a becenevek benne, hát... Borsódzik tőle a hátam. Úgyhogy inkább félbehagytam és ajándékba adtam. Az illető nem járt vele rosszul (de jól sem), úgyhogy már megérte.

Fülszöveg:

Szilveszter. A kötelező jókedv napja. Amikor muszáj bulizni. Lia és Norbi karácsony előtt szakítottak ugyan, de Szánkó szilveszteri buliját nem akarják kihagyni. Eszti és Csabi, a tökéletes pár, velük együtt indulnak szórakozni. Miután Szánkó bulija a város másik végében lesz, Lia bátyja, Szilkó vállalja a sofőr szerepét. De szigorúan csak az odaútra vonatkozóan. Csak aztán minden másképp alakul…

Guys, el sem hiszem, hogy már holnap tizenhat leszek! Jézusom. Mostantól sokkal kötelességtudóbb, szorgalmasabb, okosabb, szebb, vékonyabb, bla bla bla leszek. Jó vicc, nem? Inkább ugorjunk is át a könyvkihívás tizedik napjára. Hogy mi is a mai feladvány? Hát ez.

Kedvenc klasszikus könyved

Elég nehéz a választás, bevallom, mert nem nagyon olvasok régebbi könyveket. Ha már nagyon döntenem kell, akkor Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg (online: xxx) című könyve. Már elég régen nyitottam ki, de hamarosan pótolom, mégpedig azért, mert az öcsémnek is ez az egyik kedvenc meséje, és talán örülne neki, ha felolvasnék belőle. Régebben nekem mindig anyu vagy mama olvasott. Csak úgy tudtam elaludni.

Fülszöveg:

Gyermeknek és felnőtteknek szóló egyetlen mese A kis herceg, a második világháborúban elpusztult s már klasszikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint-Exupéry-regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a Szahara magányában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szépsége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis hercege történetét a maga icipi bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget. A világszerte ismert, megrendítően szép mesét a nagy író eredeti színes rajzai díszítik.