2017. július 21.

How to write... #3 Brit oktatási rendszer

Sziasztok!
Bumm, bumm, megjöttem a How to write... harmadik részével, ami a brit oktatási rendszert mutatja be. A következő részben ellátogatunk az olyan egyetemekre, mint az Oxford és társai. Remélem, hogy segítségetekre lehetek a bejegyzéssel. Elnézést a cseréléssel, hogy amcsi éghajlatát kihagytam, de majd később beszúrom ezeket a jelentéktelen(nek tűnő) bejegyzéseket, amikor már letudtuk a fontos országokat.

Tegyük rendbe a dolgokat:

Primary School: alsó tagozatos általános iskola (6-10 éves korig)
Secondary School: felső tagozatos általános iskola (11-től 14-15 éves korig)
Sixth form College: főiskolai előkészítő, de itt egyben szakmát is lehet már szerezni (16-17 éves korig)/High School: szerintem nem kell magyarázni (kb 18-19 éves korig)
College: főiskola, de van olyan college is, amely a magyar szakközépiskolának felel meg (18-21 éves korig)
University: egyetem

Az angol állami iskoláknak világszerte nincs túl jó híre, és a helyi emberek egy részét elnézve ennek van is némi alapja. A magániskolák persze más tészta, de oda is lehet ilyen-olyan indokokkal ösztöndíjat szerezni, ha valakinek mindenképpen ez az álma.

Képtalálat a következőre: „british school”

Néhányak tapasztalata szerint az angol iskola két ponton különbözik gyökeresen a magyartól - a tantárgyak megközelítését és a gyerekek tanulásra való ösztönzését illetően.

Az első azt jelenti, hogy sok tárgyat itt egészen másképp tanítanak – a földrajz inkább a környezet és az ember együttéléséről szól, nem pedig arról, mi hol található a világban, így aztán nem csoda, hogy sokan azt sem tudják, hogy Afrika város-e vagy földrész.

Történelemből nem veszik végig a fontosabb eseményeket az őskortól napjainkig, inkább egy-egy kiragadott korszakot tanulmányoznak mélyebben, általában a források értelmezésére koncentrálva. Így aztán előfordulhat, hogy gyermekünk mindent tudni fog I. Erzsébet uralkodásáról, de mondjuk Nagy Sándornak a létezéséről sem hallott.

Nyelvtant egyáltalán nem tanítanak, angolórán inkább olvasnak, szöveget értelmeznek. Itt sem próbálják végigvenni a világirodalmat, inkább egy-egy könyvet vagy színművet elemeznek jó sokáig.

Összességében nekem szimpatikus, hogy inkább az adott anyag alapos és kritikus megismerésére koncentrálnak, és nem próbálnak túl sok felesleges enciklopédikus ismeretet gyömöszölni a gyerekek fejébe.

Viszont a tanulmányozott témák kiválasztása kissé esetlegesnek tűnik, és fehér foltokat hagy a gyerkőcök műveltségében, melyeket maximum magánszorgalomból fog (ha fog) pótolni, aki akar.

Kerülik a stresszt

Ami a tanulásra való ösztönzést illeti, úgy veszem észre, az angol iskola nagyon, talán túlságosan is igyekszik elkerülni, hogy stresszelje a gyerekeket, akiket teljesítményük szerint csoportokba sorolva oktatnak.

A tanárok többsége nagyon elhivatott, rengeteg időt és energiát áldoz a gyerekekre, minden tárgyi és emberi feltétel adott a tanuláshoz, de nincs igazán nyomás vagy kényszer.

Ez egyfelől jó, mert a gyerekeket sokkal kevésbé viseli meg az iskola, másfelől viszont a nem kiemelkedően okos és/vagy szorgalmas tanulók egy idő után menthetetlenül lemaradnak.

Nagyszerűen ellébecolnak a többi hasonló szinten lévő nebulóval együtt a nekik kijelölt kis csoportban, és ha nem akarnak, egy büdös kukkot sem tanulnak. Ez különösen igaz, ha a gyerek még nem vagy nem jól tud angolul – rögtön beutalják a leggyengébb csoportba, mondván ott jól el lesz, amíg a nyelvet tanulja.

Miután legtöbbször a jobb csoportokban sem túlzottan magasak a követelmények, akinek fontos az iskolai előmenetel, jobban teszi, ha nem engedi, hogy a gyerekét a gyenge csoportba tegyék. Amúgy eddig minden iskolában nagyon rugalmasak voltak velünk, és igyekeztek minden hasonló jellegű kívánságunkat teljesíteni.

Képtalálat a következőre: „british school”

Nem jó, ha egy évvel lejjebb kezdenek

Az angol gyerekek 5 éves korukban mennek iskolába. A kicsik oktatásáról nem sokat tudok, mivel az én legkisebb lányom hatodikban kezdett itt. A korábbi iskolakezdés miatt a magyar gyerekek nem fognak ugyanabba az évfolyamba kerülni, amibe otthon jártak – a születési évük szerint fogják őket beosztani.

Nyilván sokan aggódnak amiatt, hogy a gyerekük, aki ráadásul nem vagy nem sokat beszél angolul, ráadásul még felsőbb osztályba is kerül, ezért igyekeznek rávenni az iskolát, hogy tegye őt vissza egy évvel.

Ez nem szerencsés - egyrészt a felsőbb osztályosok nem feltétlenül (valószínűleg nem) fognak előrébb tartani a tananyagban, másrészt a gyereknek még nehezebb beilleszkednie, ha az osztálytársai mind fiatalabbak nála.

Nem kell izgulni, az itteni iskolák többsége nagyon jól és pozitívan kezeli a külföldről érkezett diákokat, persze van is benne sok tapasztalatuk. Minden magyar gyerek, akivel itt találkoztam, az enyémeket is beleértve, kiválóan megállta a helyét azon az évfolyamon, ahova a születési éve alapján tartozott.

Hogyan kerül be a gyerek az iskolába?

Az iskolai helyeket a legtöbb városban az önkormányzat osztja el. Miután az ember megkeresi őket, először kijönnek családlátogatásra - erre csakis akkor hajlandóak, ha a gyerek már Angliában tartózkodik, így előre intézni bármit is nem nagyon lehet -, azután beosztják a lakhelyéhez legközelebb eső iskolába, ahol van hely az évfolyamán.

A férőhelyek viszonylag korlátozott száma egyre nagyobb probléma – az előírt maximális osztálylétszámot nem lehet túllépni, így előfordul, hogy elég távoli és/vagy nem túl színvonalas iskolába kell járnia szemünk fényének.

A döntés ellen lehet fellebbezni, illetve fel lehet iratkozni várólistára azokon a helyeken, ahova szívesebben járna. Elég nagy a jövés-menés, így könnyen elképzelhető, hogy rövidesen felszabadul egy hely. Ha több helyen is van férőhely, a család választhat.

Képtalálat a következőre: „british school”

A kulcsszakaszok

Az iskolai „karriert" úgynevezett Key Stage-ekre, röviden KS, magyarul kb. kulcs szakaszokra osztják.

A KS1, az egészen kicsik – elsősök és másodikosok - sokszor még teljesen külön suliba járnak, legalább is a mi környékünkön, aztán harmadiktól hatodikig tart az általános iskola, a KS2.

Hetediktől tizenegyedikig van a középsuli (KS3 és KS4) – hatodikban jelentkezni kell max 3 helyre, és ismét csak az önkormányzat eldönti, ki hova kerül (gondolom, ugyanígy történik az első osztályos helyek kiosztása is).

Az iskolák körzetesítve vannak, így legnagyobb eséllyel a mi csemeténk is a körzetibe fog járni. Itt is lehet fellebbezni – mi megtettük, és sikerrel jártunk, úgyhogy nem reménytelen a dolog.

Az osztályozás

Az angol osztályozás teljesen más, mint a magyar, és számomra egyelőre megszokhatatlanul furcsa. Minden gyereknek van egy target grade-je, kb. „megcélzott jegy", amit az iskola szerint év végéig el kellene érnie.

Hogy ezt mi alapján állapítják meg, az rejtély – azt hiszem, bevisznek róla mindenféle adatokat egy számítógépbe, és az kiköpi a target gradet, amely adott esetben köszönő viszonyban sincs a gyerek korábbi teljesítményével és képességeivel.

Egy nyolcadikos lánynál – levelek, szintek szerint megy az osztályzás: 
  • level 1-2 = semmit sem tud, 
  • level 3-4 = gyenge/közepes, 
  • level 5-6 = ez már elég tisztességes teljesítmény,
  • level 7-8 = szuper jó. A leveleken belül is van még három szint, mondjuk 4-, 4 és 4+, szóval elég árnyalt a kép.

Csak úgy hétköznap az órán nincs felelés és osztályzás, csak dolgozatra vagy házi dolgozatra szoktak jegyet kapni. Évente háromszor van bizonyítvány, mivel itt nem két félévből áll az iskola, hanem három term-ből, szeptembertől júliusig, egy, időnként két hét szünettel minden term közepén és végén, 6 hét nyári szünettel.

A bizonyítvány

A bizonyítvány legtöbbször szöveges értékelés, leírja, hogy teljesít a gyerek az adott tárgyból, miben ügyes, miből kéne javítania, hol tart a target grade-hez képest, és milyen a szorgalma 1-6 skálán.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, ki mennyit hiányzik, bizonyos – szerintem nem túl nagy – mennyiségű hiányzás már komoly büntetéseket von maga után. Amúgy jó tudni, hogy max 5 nap terjedelemig a hiányzást a szülő is igazolhatja, sőt a munkahelyen sem kell orvosi igazolás, csak ha 5 napnál tovább vagyunk betegek.

Képtalálat a következőre: „british high school”

A középiskola

A középiskolában a gyerekek elég hamar szakosodni kezdenek. Nyolcadikig még mindenki többé-kevésbé ugyanazt tanulja, azután választani kell, ki miből szeretne GCSE-t (kb. érettségi?) tenni. Azt hiszem, ez nem mindenhol zajlik egyformán, ráadásul változni is fog a rendszer.

Nálunk továbbra is fog tanulni a gyerek angolt, matekot, science-t (fizika, kémia és biológia egyben) meg még néhány alap dolgot, és mellé fel kell vennie 6 általa választott tárgyat, melyekből a legkevésbé sikeres kettőt tizedikben majd leadja.

A választható tárgyak skálája igen széles: történelem, földrajz, mindenféle művészeti tárgyak, nyelvek, de vannak gyakorlatiasabbak is, üzleti tanulmányok, vendéglátás, stb. Azok lehetnek leginkább, mint az amerikainál, amiket felsoroltam. Ha nem láttad még, itt egy link: xxx.

Tizedikben és tizenegyedikben teszik le a GCSE vizsgákat – annyi tárgyból, ahányból akarnak/tudnak, de minimum 5 GCSE alapkövetelmény, ha az ember tovább akar tanulni. Van olyan tárgy, amit végig tanulnak, van, amit rövidebb ideig. A legtöbből többször is vizsgáznak, és a részeredményekből adódik össze a végleges osztályzat.

Vizsgák minden mennyiségben

Ezen a szinten az osztályzás már nem levelek szerint történik, inkább a magyarhoz hasonló skálán, de betűkkel:
  • A* = csillagos 5,
  • A-C = kb. 5-3, bár szerintem egy C teljesítményre Magyarországon kettest se minden iskolában lehet kapni. Vannak még további betűk is, de az lényegében mind megbukott – a CGSE csak akkor számít, ha legalább C.
Van egy BTEC nevű vizsga is, ez a gyakorlati tárgyakból, pl. számítástechnika, business, vendéglátás, stb. tehető, inkább a gyakorlati alkalmazásra fókuszál, azoknak való, akik nem egyetemen akarják majd tovább tanulni a tárgyat, hanem szakmai alapokat szeretnének szerezni.

Eddig 16 éves korig volt tankötelezettség Angliában – 11. után, aki akarta, abbahagyta az iskolát. A korhatár most 18 évre változott, így 11. után három opció van.

Kapcsolódó kép

Aki dolgozni szeretne, aprenticeship-re jelentkezik, kb. az otthoni szakmunkás képzés, gyakran maguk a munkaadók szervezik. Szakmát lehet tanulni college-ben is, kb. otthoni szakközép, illetve tovább lehet tanulni Sixth Formban, kb. az otthoni gimnázium.

Ezekbe az iskolákba megint külön jelentkezni kell, de itt már nem az önkormányzat, hanem maga az intézmény dönt a felvételről, így többet nyom a latba a korábbi teljesítmény és a GCSE eredmények.

A Sixth Form kétéves és a többség összesen 4 tantárgyat tanul első évben, majd hármat a másodikban. Itt már tényleg a későbbi egyetemi felvételi tárgyakra kell koncentrálni. Az első – vagyis összességében a 12. évben tett vizsga az AS level, ez önmagában is egy - alacsonyabb - kvalifikáció, a végső vizsga pedig az A level, ez a legmagasabb középiskolai végzettség.

Egyébként mind a GCSE, mind az AS és A level vizsgákat központilag szervezik és egységes javítókulcs alapján értékelik, mint a magyar érettségit.

Bejutás az egyetemre

A legtöbb egyetemen nincs külön felvételi, bár mondjuk Oxfordban vagy Cambridge-ben van személyes elbeszélgetés. Az egyetemek megmondják, melyik szakra milyen eredményeket fogadnak el milyen tantárgyból.

Például a követelmény három A osztályzat vagy két A és egy B, és van egy lista, hogy melyik tantárgyakból lehet (nyilván nem veszik fel orvosnak, akinek zenéből van).

Amúgy az egyetemek – is – elég rugalmasak, mindenféle egyéb – skót, nemzetközi, stb. – végzettséget is elfogadnak. Főleg a kisebb egyetemek nem lehetnek túl válogatósak, amióta kilencezer font per év a tandíj, így minden jelentkezőt egyénileg bírálnak el.

Egyébként is az a tapasztalatom, hogy az angol iskolák nagyon rugalmasak, még ha papíron valami nem is látszik megoldhatónak vagy valamelyik követelménynek nem felelünk meg, érdemes megpróbálkozni a jelentkezéssel, előállni az egyéni kérésekkel. Aki a ridegebb és merevebb magyar iskolákon szocializálódott, kellemesen meg fog lepődni azon, hogy mi minden elintézhető Angliában.

Képtalálat a következőre: „british university”

Az oktatás teljesen ingyenes

Az angol oktatás teljesen ingyenes, nem kell tankönyvet, füzetet vásárolni, mindent az iskola áll. Azért vannak kisebb költségek persze, iskolatáska, színes ceruza, de a számológépet például a suli kölcsönzi némi betéti díj fejében.

Az egyetlen extra költség az egyenruha, ez szinte mindenhol kötelező. A legtöbb helyen meghatározott színű nadrág vagy szoknya (lányoknál szabadon választható, melyik), fehér ing, meghatározott színű pulóver iskolai címerrel, címeres nyakkendő, esetleg zakó is.

A zakó ára húzósabb lehet (de vehetjük használtan), a többi viszont nem drága, és mivel a gyerek minden nap az egyenruhát hordja, sokkal kevesebb kiadásunk lesz egyéb ruházatra, úgyhogy összességében megéri.

Azóta megtudtam, hogy az angol iskolákban nagyon szigorúan előírt tanmenet szerint tanítanak, és minden - de tényleg minden! –, amit tanítanak, megtalálható online, pl. itt. Így máris sokkal könnyebb otthon együtt tanulni, még ha a csemeténk nem is feltétlenül örül ennek a fejleménynek.

Felhasznált oldalak:
https://www.wattpad.com/309679665-r%C3%B6hejes%C3%ADr%C3%A1s-8-az-angliai-iskolarendszer
Egy oldal, amit véletlenül kiikszeltem

2017. július 13.

How to write... #2 Amerikai EGYETEMI oktatási rendszer

Sziasztok!
A How to write... második részében az amcsi egyetemi oktatási rendszerével fogunk foglalkozni. Remélem, a sorozat kellő alapot nyújthat azoknak, akiknek szüksége van rá és megérte megírni. Magam miatt mindenképp, mert nagyon sok dolgot tudtam meg az országokról, miközben összeírtam pár információt. Na csapassuk!

Képtalálat a következőre: „american university”

Az USA-ban való továbbtanulás jóval összetettebb ügyintézést kíván, mint a brit vagy a magyar oktatási rendszerbe való jelentkezés. Egyes egyetemek egy közös jelentkezési platformot használnak, mások saját rendszerrel rendelkeznek.

Hogyan fognak felvenni?
Az amerikai egyetemek hangsúlyozzák, hogy számunkra nem a summa cum laude végzettség az elsődleges szempont, hanem hogy egy egyéniséggel, egy különleges személyiséggel bővüljön a hallgatói kör!

Ezért egy olyan, gyakorta előforduló esszé kérdésnél mint: “Mi az az egy meghatározó élményed, amelynek köszönhetően ma az vagy, aki vagy?” a legkülönbözőbb, legőszintébb válaszok lehetnek a legérdekesebbek!

SZAKOK ÉS FOKOZATOK

A BA (Bachelor of Arts) és a BS (Bachelor of Science) az alapképzés megfelelője. Az Egyesült Államokban egy ilyen képzés 4 évig tart, ha nagyon sietsz, akkor talán 3 és fél év alatt is összehozhatod, de el lehet húzni 5-6-7 évig. Mivel külföldiként muszáj teljes időben (12 kredit minimum per szemeszter) suliba járnod, hacsak nem váltasz szakot sokszor, 4 év alatt sikerülni is fog. Magyarországgal ellentétben nem kell szakot váltanod azonnal. Az első 1-2 év főleg arról fog szólni, hogy általános tárgyakat tanulsz (matek, töri, irodalom, művészet, stb), így, ha még nem igazán alakult ki az érdeklődési köröd, akkor ez segíteni fog. A szakváltás is igen egyszerűen megy, akkor is, ha homlokegyenest más irányba váltasz, például matekról nyelvészetre. Dupla szakot (double-majort), illetve minort is fel lehet venni egymástól független tárgyakból, párom például informatika és német szakkal végzett, míg egy barátnőm művészet szakon marketing minorral. Egyetemet váltani is elég egyszerű, bár van, hogy pár kredit elveszik közben és az ösztöndíj-helyzet is más lesz az új suliban. A szakváltás, dupla szakok, iskolaváltás és hezitáció persze nagy eséllyel vezet ahhoz, hogy a 4 évből inkább 5 vagy 6 lesz.

A MA (Master of Arts) és a MS (Master of Science) a mesterképzés két ága szaktól függően. A mesterképzések általában 2 évesek. A mesterszakodnak nem feltétlen kell, hogy köze legyen az alapszakodhoz, például az informatika-német szakos párom nemzetközi oktatás szakon végezte a mesterfokozatát, de több pszichológia szakos osztálytársam folytatta business, marketing, illetve mérnöki adminisztráció területen tanulmányait. Ez szaktól és egyetemtől is függ, és van rá esély, hogy ha tök mást tanultál, akkor fel kell venned pár kiegészítő tárgyat. A mesterszakok közti váltás, illetve egyetemváltás már sokkal nehezebb, mint az alapszak során.

PhD-k esetén nagyon népszerű a mester és PhD összevont variáció, amelyet alapszakos diplomával meg lehet kezdeni. Hasonló az eset a jogi (JD), orvosi (MD), fogorvosi (DD), fizioterápia (DPT), professzionális pszichológia (PsyD) és hasonló professzionális képzésekkel is. Ennek szakonként érdemes utánajárni. Vannak PhD szakok, amik útközben megadják a mesteroklevelet, de van, amelyik nem, és ha nem járod ki, papír nélkül maradsz. Erre érdemes rákérdezni előre. Egy PhD 5-7 évig és utána akár az örökkévalóságig is eltarthat.

Van olyan is, hogy AS (Associates Degree), ami egy kétéves szak (az alapszak fele kb.), amit úgy nevezett community college-okban és technical college-okban tanítanak. Amerikaiak közt azért népszerű, mert olcsó és könnyebb a bejutás. Sok külföldi diák választja ezt a megoldást, ha pontszámok alapján nehezen jutna be alapképzésre, vagy igazából bizonytalan. Innen lehet folytatni az alapképzéses tanulmányokat és utána már csak 2 év a BA. Vannak 1 éves és más diploma és oklevél (certificate) szakok is, de erre nem térnék ki.

Képtalálat a következőre: „american university”

JELENTKEZÉS MENETE 

A jelentkezés egyetemtől és szaktól függ. Minden iskolába külön kell jelentkezni és mindenhol megvan a saját rendszer. A jelentkezés menetére az egyetemek website-ján kereshetünk rá. Nézzük meg a külföldi diákokkal foglalkozó irodát (International Education Office, International Students Office, International Admissions Office vagy hasonló), illetve a felvételi osztály (Admissions Office, Student Admissions) alatt is keressünk rá a nemzetközi felvételire (International Student Admissions), mert a kettő iroda közt sok helyen van keveredés. Mester, illetve PhD képzéseknél a Graduate Admissions szóra keressünk rá és a szakunk osztályával (Graduate School, Graduate Department, pl. pszichológia esetén Psychology Graduate School vagy Psychology Graduate Department).

A jelentkezés (röviden):
Általánosságban elmondható, hogy tartalmazza:
a személyes adatok és családi háttér megadását,
a tanulmányi eredmények feltöltését,
az amerikai továbbtanuláshoz szükséges vizsgák eredményeinek feltöltését (TOEFL nyelvvizsga, SAT, SSAT),
legalább 2, de a legtöbb esetben inkább 4-5 esszé beadását megadott témakörben,
a határidők mindenkori betartását.

A jelentkezés lebonyolításán, a határidők betartásán túl pedig az amerikai tanulóvízum kritériumairól is tájékozódnia kell a jelentkezőnek.

A legtöbb egyetemre a Common Application rendszerén keresztül jelentkezhetsz, azonban szükséges tájékozódni, hogy az általad kiválasztott egyetem használ-e saját jelentkezési rendszert, mert abban az esetben más szisztéma szerint kell eljárnod.

AMIRE ÁLTALÁBAN SZÜKSÉGED LESZ AZ ALAPSZAKHOZ
A jelentkezés (hosszabban):
A felvételi díj: Sajnos a jelentkezés nem ingyenes. Átlag 50 dollár körül mozog egy felvételi beadása.
Felvételi jelentkezés: Van, ahol nincs, de, ahol igen, ott el ne felejtsd kitölteni a felvételi jelentkezési lapot.
Bizonyítványok: a másolaton kívül természetesen kell a fordítás is. Ha már jártál egyetemre, akkor a leckekönyvvel és összes részbizonyítvánnyal (transcript) és a tantárgyak magyarázatával (course description) ugyanez a helyzet.
Nyelvvizsgák és felvételik: A legáltalánosabb és leginkább elismert a TOEFL (Test of English as a Foreign Language) nevű nyelvvizsga. Sajnos ez 2 évente elévül. A ponthatárok pedig sulinként változnak. Viszont ez véleményem szerint egy nagyon jó vizsga, a valódi tudást méri fel és azt, amire egy amerikai egyetemen szükséged lesz. Az IELTS (International Language Testing System) is szintén elfogadott. A Cambridge, Trinity és hasonló vizsgákkal általában nem törődnek viszont. Az amerikaik az SAT (Scholastif Aptitude Test), illetve ACT (American College Testing) tesztek alapján kerülnek be egyetemre, mely inkább egy matek, nyelvi és szövegértési teszt, ami talán leginkább az általános intelligenciát méri fel.
Külföldiektől ezt általában nem kérik, kivéve nagyon top egyetemeken (lásd, Harvard pl.). Ha valami miatt viszont már van egy szuper SAT pontot, de TOEFL-d nincs, lehet, hogy megúszod TOEFL nélkül. Ilyen eset ritka, hogy valaki SAT pontokkal rohangálna viszont.
Egy esszé: Ez iskolától függ, de általában kell egy motivációs esszé. Hogy ez milyen hosszú, van-e megadott témája, esetleg több fogalmazás kell, egyetemtől függ.
Ajánlólevél: Ez is iskolától függ, van, ahol nem kell, de általában minimum egy, ha nem több ajánlólevélre szükséged lesz, lehetőleg egy tanárodtól, esetleg munkáltatótól (nem családtagtól vagy baráttól!).
Anyagi fedezet: Bár a jelentkezésnél ezzel van, hogy el tudsz játszani (nem mindig), a felvételi jelentkezésedhez be kell bizonyítanod, hogy van pénzed a tanulmányaidra. Ez banki igazolással tudod bemutatni, iskolától (tandíjtól is függ), de átlag minimum 30-40 ezer dollárt kell tudnod felmutatni, ami azt mutatja képes vagy finanszírozni minimum az első évet. Majd lesz valahogy alapon sajnos nem megy. Ez a vízum miatt kell. Enélkül felejtsd el.
Útlevél másolat: Kell egy másolat az útleveledről (az az oldal, amin a képed van), illetve, ha van már vízumod az USA-ba, arról is.

Ez csak útmutató., iskolánként változhat! Mester és PhD szakonként ez bonyolultabb, általában kell a GRE (Graduate Records Examinations), GMAT (MBA és egyéb business mesterképzések), LSAT (jogra), vagy MCAT (orvosira) vizsga, egy jó CV, több ajánlólevél és még rengeteg más, nehéz általánosítani. Valamint, főleg kutató szakoknál és PhD-knál fontos, hogy a kutatási és érdeklődési terülteted (és tapasztalatod!) beleilljen az illetékes professzor érdeklődésébe és aktuális elképzeléseibe, ezért érdemes ennek utánanézni és a proffal megismerkedni konferencián, e-mailben vagy valahogy máshogy.


VÍZUM

Mint az Egyesült Államokban tanuló külföldi diák F-1 típusú tanuló vízumot fogsz kapni (ha megkapod). Ez általában tanulmányi éveidre szól, 4-5 évre adják meg és ha szükséges hosszabbítható. Kötelező teljes időben tanulnod (ez alapszaknál minimum 12 kredit). Csak egyetem területén dolgozhatsz és csakis maximum 20 órát hetente. Meg kell tartanod a jó tanulmányi átlagot, tehát bukdácsolni nem lehet. A vízumhoz jár egy paksaméta papír, aminek I-20 a neve. Ha tanulmányaid során haza vagy bárhova külföldre (igen, Kanadába is!) utaznál, írasd alá az egyetemen az ezzel illetékessel (valaki a nemzetközi diákokkal foglalkozó irodából) és legyen nálad a visszautazásnál. Ez nagyon fontos, hogy visszaengedjenek. Ha végeztél a szakoddal, akkor jelentkezhetsz úgy nevezett OPT-re (Optional Practicum Training), amit ha megkapsz megengedi, hogy 1 évig a tanulóvízummal dolgozni maradhass. Ebben az esetben muszáj a szakodhoz kötődő munkát vállalnod, bejelentened, hol dolgozol (adózni nyilván) és nem lehetsz 3 hónapnál tovább munkanélküli. Hosszabbítani az OPT-t nem lehet.

ANYAGIAK ÉS ÖSZTÖNDÍJAK

Sajnos ez a legnehezebb része az amerikai oktatásnak: nagyon drága. A tandíj a nemzetközi diákoknak még drágább és az ösztöndíj, és egyéb anyagi támogatás kevés. A tandíj iskolától függ, de mondjuk 13.000 és 20.000 dollár közt simán számítsunk szemeszterenként csak tandíjra. A kollégium árát is nehéz megmondani, hiszen iskolától függ, de 4-8000 dollár szemeszterenként simán. Van ahol kötelező koleszban laknod, van, ahol nem, pár suliban nincs is kolesz. És akkor ott vannak a könyvek és egyéb díjak.

Mint említettem a vízumkérelemhez be kell mutatnod, hogy megvan a minimum egy éves fedezeted, enélkül az iskola ki se állítja a vízumkérelmező lapot. Majd lesz valahogy alapon még egyszer mondom, nem lehet, az első évet semmiképp. Persze ösztöndíjjal és hitellel is be lehet ezt mutatni. Térjünk ki erre.


Ösztöndíjat kapni sajnos nem könnyű (az alapszakról beszélek). Rengeteg tanulmányi ösztöndíjra, egyetemen kívül-belül, sajnos külföldi diák nem jelentkezhet. Hogy tanulmányi ösztöndíjból mi lehetséges, beszéljünk a szakunk osztályával, az anyagi támogatással foglalkozó irodával (Financial Aid Department) és a nemzetközi irodával is (International Education Office, International Student Office). Győződjünk meg többször is, hogy az ösztöndíj valóban jár külföldieknek, nehogy, akkor vegyék el, amikor már megkaptuk (igaz történet). Állami támogatásra és állami hitelekre nincs lehetőség. A nemzetközi irodák (International Education Office, International Student Office) sok helyen adnak ösztöndíjat külföldi diákoknak (International Student Scholarship). Van, ahol mindenki kap, van, ahol kevesen, van, ahol automatikus, a legtöbb helyen nem, van, ahol tanulmánytól függ, van, ahol anyagi helyzettől, van, hogy mástól, van, ahol van teljes ösztöndíj, van, ahol csak nagyon kicsi az összeg, van, ahol ez minden évre automatikus, van, ahol minden évben újra kell jelentkezni, és van, ahol csak az első évre szól. Ezt pontosan meg kell érdeklődni az irodában. 

Diákhitelből nincs sok, de van pár lehetőség magánhitelekre külföldi diákoknak, ezt a website-ot érdemes megnézni. Sportolóknak van sportösztöndíjra is lehetőség. Élsportoló szintűeknek érdemes a NCAA Division I suliknak utánanézni, ott van a legtöbb lehetőség, de sporttól és eredményektől függ (meg persze sulitól és edzőtől), mennyi és nem automatikus, több ismerősöm volt Division I-s sportoló jó eredményekkel, de ösztöndíj nélkül. A NCAA Division II-es, illetve NAIA iskolák is adnak –illetve van joguk adni, de nem mind tud ezzel élni – ösztöndíjat, de az NCAA Division III-as iskolák nem adhatnak sport ösztöndíjat a szabályok szerint. Ha nagyon jó vagy, akkor persze könnyen lehet, hogy már rég levadászott egy edző, de ha mondjuk nem vagy a legélsportolóbb szinten, de mégis egész jó vagy, miután megnézve a suli eredményeit valóban azt látod, hogy a sulin belül is jó lennél, érdemes személyesen írni az edzőknek, ahogy én is tettem annak idején.

Dolgozni, mint említettem, csakis egyetem területén lehet és maximum heti 20 órát. Ez nem azt jelenti, hogy a munka garantált. Vannak egyetemek, ahol – bár ezt nem mondják meg előre – nem igazán vesznek fel külföldit, mert inkább amerikait vesznek fel work-study-val (a work-study esetén az állam adja a fizut, nem az egyetem, de erre F1-es külföldi diák nem jelentkezhet). A fizetés alacsony. Én annak idején 6 és 7 dollár közt kaptam óránként, ennek már 7 – 10 éve, azóta több (és az árak is magasabbak) és államtól is függ. Ahol párom dolgozik, ott most 10 dollár körül kap egy diák jelenleg. De New York Állam, ahol ő dolgozik, drágább, mint Wisconsin, ahol én tanultam annak idején. Én dolgoztam az egészségügyi irodában, az iskola pszichológusnál, a nemzetközi diák irodában, az egyetemi postán és a technológiai hibabejelentőnél is, főleg adminisztrációs munkákat végeztem, illetve kortárs segítőként tevékenykedtem és eseményeket szerveztem. De például van, aki a konyhán dolgozik, mosogat, felszolgál, a lehetőségek egyetemtől függenek és már a suli első napján érdemes ráhajtani a munkavadászatra. Mivel a munkát a suli kezdésekor kapod, ezt nem tudod ráírni a vízumkérő lapra, mint anyagi fedezetet, hisz akkor még nem lesz.

Mester és PhD képzéseknél más a helyzet. Iskolától és szaktól függ. Sokszor van lehetőség egy asszisztensi pozícióra (Graduate Assistantship... Graduate Teaching Assistant, Graduate TA – tanársegéd, Research Assistannt, RA – kutatói asszisztens, Graduate Administrative Assistant – adminisztrációs asszisztens, Athletic Graduate Asssitant – ha sportoló voltál vagy edző vagy, megpróbálhatsz, mint edző jelentkezni erre a feladatra, vagy mindennek keveréke). PhD-k esetén sokszor ez automatikus, sőt kötelező, takarja a tandíjat és kapsz egy kicsi fizetést (stipend). Mesterfok esetén kevésbé rózsás a helyzet. Bár van olyan is pár helyen és pár szakon, mint a PhD-n, de ritka. Sokszor nem jár stipend, csak a tandíjat takarja és sok esetben csak 3 kreditet takar, ami nem olyan sok. Ha egy ilyen asszisztensi pozíciót kapsz, akkor az beletartozik az egyetemen belüli 20 órás munkába, így nem tudsz mellette még a konyhán melózni. Sulin kívül szintén nem dolgozhatsz legálisan. Sok esetben mester és PhD diákoknak nem jár nemzetközi ösztöndíj se. Tehát, mester és PhD szakon vagy sokkal jobb vagy sokkal nehezebb a helyzetet, mint alapfokon, ez a szaktól és iskolától függ. Ennek esetenként kell utánajárni. Professzionális szakoknál, mint az orvosi, fogorvosi vagy jogi, nem tudom, de a pszichológia professzionális doktorinál (PsyD) felejtsd el az anyagi támogatást.

JELENTKEZÉS IDŐPONTJA

A határidők megint csak egyetemtől függnek, van ahol az utolsó pillanatban is lehet. Az alapszakot és egyes esetekben a mesterszakot is meg lehet kezdeni mind az első félévben (augusztus – szeptember magassága), mind a második félévben (januárban), ritkább esetben akár a nyári szemeszterben is. Az egyetemmel konzultálj ez ügyben.

Off: egyik új ismerősöm beszélt az uberezésről, ami olyasmi, mint a taxi, csak pár dologban eltér. Néhány infó róla:

  • 18 év alatt nem lehet használni
  • telefonos programmal kell "rendelni"
  • nincsen taxi engedélyük
  • olcsóbbak, mint a taxik
  • itthon kb. egy évig volt, mert 1. a cég nem adózott Magyarországnak, csak az államoknak és ez a kormányunknak nem tetszett, 2. a taxisok tüntettek ellenük
  • nem kell rá sokat várni
  • a program mutatja GPS-en, hogy hol a sofőr, milyen gyorsan ér oda, stb
  • fix ár van
  • csak bankkártyával lehet fizetni
  • sokszor a program mutatja hogy 4-5 uber is van a közeledben és tudsz választani, mutatja hogy mi a sofőr neve, telefonszáma és hogy milyen a kocsi
  • szépek, tiszták
  • nyári munkalehetőség is egyetemisták számára
  • és a kocsi márkája miatt nem lesz nagyobb az ár, csak ha mondjuk nem 5 személyes az autó, hanem 7, ezt viszont lehet látni a programban

Ennyi lettem volna, a következő bejegyzés amcsi éghajlatáról fog szólni, aztán átléphetünk a britekre, így bizony! Megsúgom, az egyetemi rendszer meg van írva, sőt az éghajlati és a sima oktatási rendszer része is. Azután Dánia és Ausztrália. Pam pam pam. :D Nagyon csúcs lesz, majd meglátjátok!

Felhasznált oldalak:

2017. július 7.

How to write... #1 Amerikai oktatási rendszer

Sziasztok!
Ma útjára eresztem új sorozatom, a How to write... - ot, amely remélhetőleg mindenki számára hasznos lesz.
Szeretnék egy kicsit segíteni az írópalántáknak ezzel a bejegyzéssel, ugyanis nagyon sok blogban láttam, hogy olyan sületlenségeket írnak (pl. magyar óra Amerikában?), amit még nézni is rossz. Úgy terveztem, ez egy sorozat lesz és még pár híresebb országról összeszedek néhány információt, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A bejegyzés egyébként nem csak az oktatási rendszerről fog szólni, hanem néhány érdekességről is Amerikában. Na, akkor kezdjük is!

Képtalálat a következőre: „american high school”

Először is tegyük rendbe az alapokat.

ELEMENTARY SCHOOL: Ez óvodától van 5. vagy 6.-ig
MIDDLE SCHOOL: 5.-től vagy 6.-tól 8.-ig. Általában különálló iskola, hacsak nem 12 évfolyamos oktatási rendszerű alma mater
HIGH SCHOOL: 9.-től 12.-ig
UNIVERSITY: Egyetem

GIMNÁZIUMBAN:

  • A tanórák 45 percesek, 5 perces szünetekkel
  • A táska mélyén kell lennie a telefonnak (ők ezt be is tartják)
  • A bálokat általában a suli sportcsarnokában tartják (őszi és téli)
  • Vannak spirituális napok: Mikor az összes diák a suli színeit viseli
  • Nagy csoportlétszámok vannak » ugyanis nincsenek osztályok, ez pedig azt jelenti, hogy osztályfőnök sem létezik. A csoportok úgy jönnek létre, hogy pl. ha harmadik órában neked is angolod van és egy másik veled egykorúnak is, akkor valószínűleg egy csoportba kerültök (előfordulhat, hogy több csoport lesz, mivel tényleg sokan vannak)
  • Sok az egyéni projekt » ez azt jelenti, hogy általában nem adnak fel leckét, hogy csináld meg másnapra. Inkább projekteket készítenek és csak a dolgozatokra koncentrálnak
  • Nincsenek felelések
  • Önálló házi dolgozatok » olyanok, mint nálunk a beadandók
  • 9. osztálytól 12.-ig számítógépen gépelve, kinyomtatva és összefűzve kell benyújtani a házi dolgozatokat
  • Mindennap használnak számítógépet. Enélkül már nem is él az oktatás.
  • A B C D F osztályzás:
  1. 91-100%: A
  2. 81-90%: B
  3. 71-80%: C
  4. 61-70%: D
  5. -: F
Képtalálat a következőre: „american high school”
  • Vannak kampányoló diákelnökök
  • Kajacsaták a menzán » bár ez elég ritka
  • Klikkek:
  1. Amerikai focisták
  2. Kosarasok
  3. Baseballosok
  • Kb. mindenki tévedésben van azzal, hogy a szurkolólányok (alias pomponlányok) a legmenőbbek. Nem, a röplabdás lányok verik őket.
  • A legtöbb embernek van kocsija a gimiben
  • Tömegközlekedés szinte nincs is » de iskolabusz természetesen van
  • Szívatások nem nagyon vannak, mert az illetőt azonnal kirúgják a suliból
  • 7-8 órájuk van egy nap » tehát kettőig-háromig ott csücsülnek
  • Keveset hiányozhatsz csak
  • Kötelező olvasmányok:
  1. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
  2. John Steinbeck: Egerek és emberek
  3. John Knowles: A Separate Peace (tudtommal ennek nincs magyar fordítása)
  4. J.D. Salinger: Zabhegyező
  5. George Orwell: Állatfarm
  6. William Golding: A Legyek Ura
  7. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
  8. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
  9. Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű
  10. William Shakespeare: Macbeth
  • Rengetegen dolgoznak suli után gyors éttermekben
  • Papírzacskókba teszik, amit vásároltak
  • Népszerű a mogyoróvajas kenyér lekvárral (ne kérdezzétek)
  • Sok a kerti törpe az udvaron
  • Ünnepek:
  1. Elnökök napja: február 15.
  2. Emlékezés napja: május 30.
  3. Függetlenség napja: július 04.
  4. Munka ünnepe: szeptember 05.
  5. Kolumbusz napja: október 10. -> sok iskolában már nincs
  6. Veteránok napja: november 11.
  7. Hálaadás: november 24.
  8. Karácsony: december 25-26
Kapcsolódó kép
  • A kisebb gyerekekre bébiszitter vigyáz
  • Sok a bevándorló » itt az iskolára is érteni kell, tehát sok a külföldi diák
  • Elzárások: tanítás után a suliban, súlyosabb esetben szombaton is lehet
  • Suspension: pár naptól pár hétig terjedő felfüggesztés
  • Exclusion: kicsapás
  • 7-8-9 körül iskolakezdés » ez az iskolától is függ
  • Vannak olyan iskolák, ahol osztály szerint fel kell sorakozni reggel és úgy bevonulni a terembe
  • 10.30. körül tízórai szünet
  • 12.30. körül ebéd (3. vagy 4. óra után)
  • 1$-os ebéd » iskolai menü
  • 15:00. körül vége a tanításnak
  • hétfőtől péntekig mindennap ugyanazok az órák vannak
  • Iskolakezdés: augusztus vagy szeptember, esetleg január vagy február
  • Iskola vége: május vagy június
  • Van iskolai tanácsadó » az iskola egyik tanára
  • Iskolán kívüli tevékenységek: sportok vagy extra irodalom. 17-18 óra körül érnek véget
  • Kb. 1000 gyerek van 12 évfolyamon » ha nem magániskoláról beszélünk és általános tantervű
  • Minden elérhető a neten » házi feladat, órarend, stb
  • Nincsenek osztályfőnökök (mint már írtam fentebb) » az azonos tantárgyat tanulók kerülnek egy csoportba
  • Egyenruha kötelező!
  • Vannak iskolaszekrények, számzárral ellátva
  • Jamba juice » frissen csavart gyümölcsökből készült, italokat árusító cég neve » nagyon népszerű
  • Minden tankönyv és iskolacucc ingyenes, megkapják az iskolától
  • Kreditért vesznek fel órákat. Van pár kötelező, de a többit ő választja ki.

Képtalálat a következőre: „american high school lesson”

ÓRÁK, AMIKET KÖTELEZŐEN FEL KELL VENNI LEGALÁBB EGY VAGY KÉT ÉVBEN:
  • Angol (minden évben fel kell venni)
  • Matek (minden évben fel kell venni)
  • Kémia-fizika-földtan (ez egybe van, nem kell minden évben felvenni)
  • Tesi (minden évben fel kell venni)
  • Idegen nyelv (minden évben fel kell venni)
ÓRÁK, AMIKET A DIÁK VÁLASZTHAT:
Oké, először is kezdjük ott, hogy ugye 7-8 (általában 8) órájuk van, és mint írtam, MINDENNAP UGYANAZOK AZ ÓRÁK. Tehát a kötelezőkkel a 8-ból kiesik minimum 4, de ha a k-f-f-t is belevesszük, akkor 5. Szóval négy vagy három tantárgyat választhat magának.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI TÁRGYAK:

  • pszichológia: fél évig tanulja; .50 kredit
  • szociológia: fél évig tanulja; .50 kredit
  • gyereknevelés: fél év; .50 kredit
  • családi kapcsolatok: fél év; .50 kredit

IDEGEN NYELVEK:

  • francia: 1-5 év; évenként 1 kredit
  • német: 1-5 év; évenként 1 kredit
  • spanyol: 1-5 év; évenként 1 kredit
  • kínai: 1-5 év; évenként 1 kredit
  • emelt spanyol: 1-5 év; évenként 1 kredit

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRGYAK:

  • kémia: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
  • matek: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
  • fizika: évfolyamnak megfelelően .50 kredit félévenként
  • magasabb szintű biológia: 1 éves
  • magasabb szintű fizika: 1 éves
  • anatómia: fél év; .50 kredit
  • csillagászat: fél év; .50 kredit
  • biológia: egy év; 1 kredit
  • környezettan: fél év; .50 kredit
  • szerves kémia: fél év; .50 kredit
  • állattudomány: fél év; .50 kredit

TÖRTÉNELEM:

  • Európa történelme magasabb szinten: egy év; 1 kredit
  • Amerika történelme magasabb szinten: egy év; 1 kredit
  • Amerikai kormány: fél év; .50 kredit
  • állampolgári ismeretek: fél év; .50 kredit
  • gazdaság kormány: fél év; .50 kredit
  • kisebbségek kormány: fél év; .50 kredit
  • modern világ történelme: egy év; 1 kredit
  • pop kultúra: fél év; .50 kredit

MÉRNÖKI, ORVOSI, STB:

  • mérnök előképzés: egy év; 1 kredit
  • orvosbiológiai tudományok: egy év; 1 kredit
  • főzés: fél év; .50 kredit
  • táplálkozás, sport, fitnesz: fél év; .50 kredit
  • egészségtan: fél év; .50 kredit

MŰVÉSZETI:

  • fejlett művészeti: fél év; 2 kredit
  • festékszórás: fél év; .50 kredit
  • művészetkutatás: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
  • kerámia: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
  • reklám művészet: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
  • festés, rajzolás: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
  • fotó: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit
  • díszlettervezés: fél év; .50 kredit/egy év; 1 kredit

SZÁMÍTÓGÉPES, TECHNOLÓGIAI CUCCOK:

  • számvitel: fél év; .50 kredit
  • üzleti menedzsment: fél év; .50 kredit
  • a sikeres karrierért: fél év; .50 kredit
  • személyes pénzügy: fél év; .50 kredit
  • alap technológia rajzolás: fél év; .50 kredit
  • építészeti technológia: fél év; .50 kredit
  • gyártási technológia: fél év; .50 kredit
  • lakóépületek építése: fél év; .50 kredit
  • fejlett számítógépes tudományok: fél év; .50 kredit
  • fejlett tudományok a 21. században: fél év; .50 kredit
  • digitális játéktervezés: fél év; .50 kredit

SPORTOK (Beválasztásos bejutás)

  • kosárlabda: fél év; .25 kredit
  • életmentés: fél év; .25 kredit
  • edzés súlyokkal: fél év; .25 kredit
  • amerikai foci: fél év; .25 kredit
  • baseball: fél év; .25 kredit
  • tesi: év év; .25 kredit

WEBDESIGNER DOLGOK:

  • vizuális tervezés: fél év; .50 kredit
  • hálózati munkák: fél év; .50 kredit
  • weboldal tervezés: fél év; .50 kredit
És azt hiszem, ennyi. A második és harmadik részben még szinte Amerikát vesszük górcső alá, csak az egyetemi részt és az éghajlatot. A következő ország valószínűleg Ausztrália, Anglia vagy Dánia lesz. Még nem tudom pontosan, de remélem, hogy bejön majd nektek ez a sorozat! Ha esetleg valamivel nem értesz egyet a bejegyzésben, vagy te máshogy tudod, elfogadom, de kérlek, kulturált hangnemben közöld velem vagy üzenetben vagy hozzászólásban, köszönöm! Itt forrást sajnos nem tudok jelölni, mert már nagyon régóta gyűjtöttem őket kiírva egy kis füzetbe, de a következőknél megpróbálok erre figyelni!

2017. július 6.

JonBenét Ramsey lenne Katy Perry?

Sziasztok!
A múltkor hoztam egy cikket JonBenétről, és azt hiszem, itt az ideje a folytatásának. Igaz, hogy annyira nem nyerte el a tetszéseteket (a megtekintéseteket látva :D), de igyekszem. A cím eléggé... Megrázó. Legalább annyira, mint az Avriles. Na de csapjunk a lovak közé, és nézzük meg, mennyire állja helyét ez az összeesküvés elmélet. A következő valószínűleg John F. Kennedy meggyilkolása lesz.


Egy bizonyos Dave Johnson nevezetű férfi előállt azzal az ötletével, hogy JonBenét Ramsey Katy Perry. Hogy hogyan és miért? Hát, elmélete szerint a szülei rendezték meg a halálát, hogy megasztárt csinálhassanak belőle. A magyarázatul szolgáló videó 2004-ben felkerült a Youtube-ra, ám az csak 2016. februárjában vált világhírűvé.

Dave szerint kísérteties a hasonlóság JonBenet és Katy között, nyomozati anyagában pedig arra próbál rámutatni, hogy nemcsak ők maguk, hanem szüleik is nagyban hasonlítanak egymásra. A finoman szólva is különös feltételezés a külsőségekre alapoz: a hasonló arcberendezésre és szemöldökre, illetve a szüleik megjelenésében felfedezhető hasonlóságokra. Érdekesség, hogy az évek során számtalan alkalommal újraindították a nyomozást a kislány rejtélyes halálának ügyében, és bár a család állt a fő gyanúsítottak listájának élén, a mai napig nem találtak terhelő bizonyítékot, ami igazolná, hogy ők gyilkolták meg a hatéves gyermeket.

A még ennél is furcsább, hogy miután elkezdték az emberek terjeszteni a Katy Perryre való utalást, azelőtt azt hitték, hogy a kislány maga Lady Gaga!

Katy Perry egyik régebbi interjúja során, amikor az éneklésről beszélgetett egy lánnyal, mondott valamit"It's [not] like there's a Jon Benet Ramsey inside of me just waiting to get out", majd nevetni kezdett. Mégis ki nevet egy meggyilkolt gyermeken és használja fel a nevét egy interjúban ennyire felelőtlenül? - kérdezte egy blogger.

Pár érdekes videó arról, hogy ő lenne Katy Perry







És pár arról, hogy ő nem Katy Perry




Ismételten mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy el tudja-e képzelni, hogy JonBenét Katy vagy sem. Persze ez nem jelent semmit, ismét csak egy DNS vizsgálat segítene, hogy ezt az elméletet végleg lemossák a felszínről. Én részemről kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Ti miként vélekedtek erről? :)

Felhasznált oldalak:
Youtube
Google

2017. május 27.

JonBenét Ramsey története

Sziasztok!
Sajnálatos módon megint nem tudtam időre hozni a beígért bejegyzést, csak páááár napot késtem... Na mindegy, inkább olvassátok tovább!
Nagyon megtetszettek ezek az összeesküvés elméletek és gondoltam ez is elég érdekes téma, akárcsak Avrilé. Ahhoz, hogy tudjak egy másik cikkel is foglalkozni, meg kell mutatnom nektek, hogy ki is az a JonBenét Ramsey. A másik cikk témája ez lesz: miért állítják páran, hogy ő Katy Perry?

A kislány 1990. augusztus 6-án született a Georgia-beli Atlantában. Már egészen pici korától kezdve vonzották a szépségversenyek, édesanyja pedig támogatta a JonBenét ambícióját, hiszen ő maga is szépségkirálynő volt. Mire hat éves lett, országos ismertségre tett szert. Aki ismerte, mindenki azt állította, hogy más volt, mint a vele egykorú gyerekek. A közszereplés és a színpad volt az élete.

Képtalálat a következőre: „jonbenet ramsey gyilkosság”

John és Patsy Ramsey, JonBenét szülei, kifejezetten művelt, intelligens emberek voltak. Patsy maga is szépségversenyt nyert a 70-es évek végén, de nem ebben az ágazatban kereste a helyét. A kétgyermekes család 1991-ben a Colorado-i Boulder-be költözött, ahol John komputer üzletet indított, melynek a garázs volt a központi irodaépülete. Még ugyanebben az évben Boulder legsikeresebb üzletemberének választották. A család köztiszteletnek és szeretetnek örvendett, sok ismerősük és barátjuk volt a környéken. 

1996 kifejezetten sikeres év volt. John virágzó vállalkozása, JonBenét sorozatos sikerei, de legfőképpen az édesanya győzelme a petefészekrák ellen tették ezt az évet különlegessé. Minden okuk megvolt az ünneplésre. Karácsony előtt három nappal nagyszabású partit rendeztek, melyre közel száz fő volt hivatalos. Ezen az összejövetelen készült az utolsó videofelvétel a kislányról.

Ramsey-ék a karácsony estét egy barátjuknál ünnepelték. A gyermekről itt készült képek a nyomozás során bizonyítékként szolgáltak. A család 9 óra táján elindult haza. JonBenét elaludt az autóban, így a szülők ölben vitték fel a szobájába és tették ágyba fél 10 körül. A felnőttek is korán nyugovóra tértek, mert reggel korán akartak kelni. Azt tervezték, hogy a karácsonyi szünet hátralevő részét a Michigan-tónál töltik.

Patsy a terveknek megfelelően korán kelt. Hajnali 5 órakor, a konyhába menet, egy két és fél oldalas, kézzel írott levelet talált a lépcsőn, melyben egy “kis külföldi csoport” közölte a családdal, hogy elrabolták a leánygyermeküket. A kislányért 118 ezer dollár váltságdíjat követeltek, melyet a következő nap folyamán kellett átadni, különben a gyermek meghal. Patsy azonnal az emeletre rohant és John-ért kiabált. JonBenét-t nem találta az ágyában. A szülők azonnal értesítették a rendőrséget, akik 5 óra 25 perckor rögzítették a hívást és 7 percen belül az első alakulat a Ramsey-házban volt.

Tehát JonBenét Ramsey 1996. december 25-én meghalt.

A 911-es hívás során hallható háttérbeszélgetés
Patsy a hisztérikus segélyhívást saját maga szakította félbe. A szakértők szerint a 911-es hívások többségében a hívó a vonalban marad addig, amíg a rendőrség megérkezik a helyszínre, de legalábbis megvárja, amíg a diszpécser bontja a vonalat.

Patsy azonban nem tette le azonnal a kagylót. A háttérben beszélgetésfoszlány hallható, mely arra utal, hogy John, a férj mellett egy harmadik személy is jelen volt a 911-es hívás idején. A hangtechnikusok már az 1990-es években megpróbálták felerősíteni a háttérbeszélgetést. A hanganyag egy részét a pletykalapok le is hozták, azonban hivatalos analízisre és nyilvánosságra hozásra 2016-ban került sor először.

A 2016-os, digitálisan felerősített háttérbeszélgetés szövegkönyve szinte szóról szóra megegyezik a 90-es évekből származóval.
  • "We're not speaking to you!" (Nem hozzád beszélünk!) - John Ramsey rendreutasító hangja
  • “What did you do? Help me, Jesus! (Mit tettél? Jézus segíts!) - Patsy Ramsey
  • "What DID you find?" - (Mit találtál?) egy vékonyabb hang, valószínű gyermeké. Burke Ramsey, JonBenét bátyja a hang lehetséges tulajdonosa
Amennyiben Burke a harmadik személy a felvételen, az ellentmond a szülők (Burke is megerősítette) vallomásának, miszerint a fiú végig aludt.

Kim Archuletta, a 911 diszpécsere
Szerinte Patsy hívása több szempontból is szokatlan volt.

Kim Archuletta-t soha senki nem hallgatta ki. Azt az utasítást kapta, hogy senkinek se nyilatkozzon, csak a tárgyaláson, melyre végül nem került sor. Az 1999-es legfelsőbb bírósági eljárás során sem kérdezték ki. Kim a riportban elmondta, hogy ő is hallotta a háttérbeszélgetést és az volt az érzése, hogy Patsy begyakorolta a hívást. "Éreztem, hogy valami nincs rendben. Nekünk olvasnunk kell a hívó gondolatában. Az őrjöngő pánik a hangjában hamisan rapszodikusnak tűnt. Olyan volt, mintha azt mondta volna: OK, hívtuk a rendőrséget és akkor most? Azt pedig végképp nem értem, hogy miért szakította a vonalat, miközben én még szólongattam."

A HIBÁK, AMIKET ELKÖVETTEK
A rendőrök azonnal a családra gyanakodtak, amikor világossá vált, hogy a levélben beígért telefonhívás elmaradt. A nyomozók hibát hibára halmoztak. 
  • A házat és annak környékét nem zárták le.
  • A szülők a pénz ügyében telefonálgattak, a rendőrök pedig a keresés helyett őket hallgatták ki felváltva.
  • A ház előtt parkoló rendőrautó híre futótűzként terjedt a kisvárosban.
  • Családtagok és barátok jöttek-mentek, tettek-vettek a házban.
  • Délutánra megérkezett a városi nyomozó is, aki ahelyett, hogy profikat küldött volna a ház átkutatására, az apát és a család közeli barátját, Fleet White-ot bízta meg a kereséssel.
  • A kislány holttestét az édesapa találta meg a ház alagsorában, egy fehér pokrócba burkolva. John, ösztöneinek engedelmeskedve, azonnal felkapta és magához ölelte a kislány élettelen testét. Bűnügyi szempontból visszavonhatatlan, hatalmas hiba. Később hiába is akarták rekonstruálni a test pontos helyét, pozícióját, már nem sikerült.
Az apa fedezi fel a holttestet - szintén megrendezett lehet
Ron Walker, ügynök - az egyetlen nyomozó, aki aznap betette a lábát a házba -, utasította John-t, hogy kutassa át a házat, "from the top floor to the bottom floor" (az emeleti szobáktól az alagsorig). Az utasításra John karon ragadta a barátját, Fleet White-ot és egyenesen az alagsori borospincébe ment - anélkül, hogy az emeleti játszószobákat ellenőrizte volna először -, ahol azonnal megtalálta a kislány holttestét. Levette a szájáról a tapaszt, majd magához szorította a kislány élettelen testét, felvitte az ebédlőbe és letette a földre, mellyel tönkretette a nyomozás szempontjából létfontosságú nyomozási helyszínt és az esetleges DNS mintákat.

Képtalálat a következőre: „Boulder Colorado”

Visszatérve a levélre: a sorokban foglaltak szerint a gyermekrablók kikötötték, hogy telefonon egyeztetnek majd a cserére alkalmas helyet és időpontot, ám nem jelentkeztek.
Boulder városában ez volt az egyetlen gyilkosság abban az évben. A rendőrségnek nem volt gyakorlata a helyszín biztosításában, a nyomok elemzésében. A legtöbb részt vevőnek ez volt az első gyilkossági esete. A rendőrségen kívül a média is a szülőket hibáztatta és tartotta első számú gyanúsítottnak, elvégre emberrablások esetében nagyon ritka, hogy az elraboltat a saját házában találják meg holtan.

Az első hírek szintén a szülőkre terelték a gyanút. A jelentések szerint a ház körül nem voltak nyomok a hóban, illetve nem találtak erőszakos behatolásra utaló nyomokat sem. A hírek elfelejtették közölni, hogy a ház körülötti területet nem mindenhol borította egybefüggő hótakaró, így a lábnyomok hiánya nem perdöntő, mint ahogy az erőszakos behatolás hiánya sem, elvégre több ablak és egy ajtó is nyitva volt a házban. A tettes könnyű szerrel bejuthatott az alagsori ablakon át és minden gond nélkül elrejtőzhetett a házban.

Képtalálat a következőre: „jonbenet ramsey gyilkosság”

A kislányt december 30-án, Atlantában temették el. Mire a család hazatért a temetésről, a média szülők elleni támadása olyan nyilvánvaló és elsöprő volt, hogy a család tanácsadói javasolták, hogy szólaljanak meg a Tv nyilvánossága előtt. A Ramsey szülők a CNN adásában válaszoltak az őket ért támadásokra.

A szülők a tettesek?
Először John került a középpontba. Minden lehetséges módon megpróbálták lejáratni, szexuális perverzióval vádolni. JonBenét gyermekorvosát is bevonták a nyomozásba. John előző házasságából származó fiát és lányát is kihallgatták, eleinte mint lehetséges elkövetőket, azonban mindketten szilárd alibivel rendelkeztek. A tinédzser korú fiatalok, sőt az ex-feleség is állította, hogy John melegszívű, jó apa, aki soha nem bántalmazná a gyermekeit.

Miután a gyilkosságot nem tudták az édesapára bizonyítani, a gyanú az édesanyára terelődött. JonBenét hajlamos volt a húgyúti fertőzésre és ilyenkor gyakran bepisilt. A vádak szerint a kislány aznap éjjel megint bepisilt, mire a fáradt és álmos anya dühében megölte gyermekét. A nyomozásban részt vevő pszichológusok szerint ennek lehetősége - különösen a gyilkosság módjának ismeretében - a nullával egyenlő. A kislány ruháit, az ágyat, a szennyesben levő ruhákat mind átvizsgálták. Pisinyomot sehol nem találtak.

A helyszínen egyetlen DNS töredéket találtak, JonBenét alsóneműjében, mely nem egyezett sem a családtól, sem az ismerősöktől vett mintákkal. A rendőrségi rendszer sem talált egyezést. A szakértők szerint tüsszentés, esetleg köhögés útján került a ruhaneműre. Származhatott akár a boltból is, ahol az alsóneműt vásárolták. A rendőrség semmire sem jutott. A helyi nyomozók egyike egyszerű őszinteséggel foglalta össze a helyzetet: “Nulla, kib****tt nulla.”

A váltságdíj levél bizonyos sorai mozifilmekből származnak
A váltságdíj levél mindig is gyanús volt, mint hossza, mint tartalma miatt. Az írásszakértők több mint fele az eredeti nyomozás során is Patsy-nek tulajdonította az írást. Az emberrabló/gyilkos Patsy jegyzettömbjéből szakított le lapokat, majd pontosan visszahelyezte a megszokott helyére, az előszobába. A levelet a konyhaasztalnál írta, majd elvitte az emeleti lépcsősorhoz. Az asszony tollát szintén visszatette a helyére, miután megírta a három oldalnyi fogalmazványt. A szakértők a műsorban lemérték, hogy mennyi időbe telik megírni a szöveget. 21 perc másolással, s valószínűleg még sokkal több idő, ha a fogalmazást is beleszámoljuk, s mindezt úgy, hogy a szülők a házban alszanak, az emberrablás tárgya pedig holtan fekszik az alagsorban. Túlságosan merész, ezáltal érthetetlen viselkedés egy idegen behatoló részéről.

A levélben az "If we catch you talking to a stray dog, she dies” (Ha csak egy kóbor kutyával is beszélsz, a lány meghal.) fenyegetés a Dirty Harry című film váltságdíj leveléből származik, míg a "Don't try to grow a brain!" (Ne akarj agyat növeszteni!) a Speed című film egyik jelenetéből való. A Ramsey házaspár köztudottan nagy filmrajongók voltak, a házban rengeteg moziplakát függött.

A három oldalas levél lényegét négy mondatba is be lehetett volna sűríteni. Úgy tűnik, mintha az író túlságosan is arra koncentrált volna, hogy megindokolja a túsz halálát.

Képtalálat a következőre: „jonbenet ramsey gyilkosság”

Külső behatolás teória

Megállt a rendőrség tudománya. Abban egyetértettek, hogy ha nem a szülők tették, akkor egy idegen, aki minden valószínűség szerint az alagsori ablakon át hatolt be a házba. Elrejtőzött, megvárta, míg a család nyugovóra tér. JonBenét-t egy sebtében összedobott garotte-tal fojtották meg, mely egy kötélből és egy törött ecsetnyélből készült. Kezei a feje fölé kötve, szája pedig ragasztószalaggal letapasztva. A kislányt, közvetlen a halála előtt, vagy után, egy tompa tárggyal fejbe sújtották.  Idegenkezűség felmerülése okán azonnali boncolást kért a rendőrség, s megállapították, hogy a halál hivatalos oka fulladás, ám szívmegállást követően agysérülést is elszenvedett.

A tettes szexuálisan bántalmazta a gyermeket, miután száját ragasztószalaggal tapasztotta be. Valószínű, hogy erőszakkal hozta le az emeletről, de az is lehet, hogy mézes-mázas beszéddel csábította magával. A konyhában, bizonyára azért, hogy kezesebbé tegye a gyereket, a tettes ananásszal kínálta, melyet a boncoláskor emésztetlenül találtak meg a gyomrában. Az ananászos tálat az asztalon hagyták. JonBenét bátyjának, Burke-nek megtalálták az ujjlenyomatát az ananászos tálon, ám ez a gyilkosság elkövetését nem bizonyította. Az ügy egyik furcsasága az, hogy a szülők nem emlékeznek arra, hogy JonBenét ananászt kért volna aznap este. A gyilkosság után a tettes megírta a váltságdíjat követelő levelet és az ajtón át elhagyta a házat.

A rendőrség szerint olyan ember követte el a gyilkosságot, aki nagyon is jól ismerte a ház bonyolult felépítését, elég kicsi volt ahhoz, hogy átférjen az alagsori ablakon és nem utolsó sorban, ismerte a családot, mivel a váltságdíj pontosan megegyezett John év végi jutalmának összegével.

A behatoló teóriát további tények támasztották alá. Az alagsori cementlapon ismeretlen bakancstól eredő lábnyomot találtak. Az alagsor falán súrlódás nyomot találtak, mely utalhatott arra, hogy a tettes az ablakon át távozott, lábnyomokat azonban nem találtak a ház körül.

ramsey house

A Ramsey család házában rengeteg vendég fordult meg a bűntényt megelőző héten. Munkatársak, kollégák, vendégek vendégei. A házat az előző évben újították fel, ismeretlen munkások hada dolgozott a ház valamennyi emeletén, valamennyi helyiségében. A család nyitott és barátságos volt, több ismerősnek kulcsa is volt a házhoz. Mindenki gyanúsítottá vált.

Természetesen a gyermekmolesztálás és a pornográfia lehetősége is felmerült, de a környéken nem volt szabadlábon olyan pedofíliával gyanúsítható személy, aki számításba jöhetett. A pedofil gyilkosokra jellemző az is, hogy nem egyetlen esetben követnek el hasonló tettet.

Elakadt nyomozás

A közvélemény, a sajtó, a kormányzó, a nyomozati anyag ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy a gyermek halálát a szülők okozták. A házaspár nem zárkózott el a vizsgálatok elől, sőt maguk ajánlkoztak mintavételre.

2000 és 2002 között a Ramsey család megjárta a poklot. Megjelent az általuk írt könyv, Az ártatlanság halála címmel, mellyel ismét kihívták a közvélemény ellenszenvét. Azzal vádolták őket, hogy pénzt akarnak kovácsolni a tragédiából. A szülők többször megjelentek a televízióban is, minden lehetséges csatornát felhasználva arra, hogy kérjék a lakosságot, segítsék az elakadt nyomozást. A házaspár hazugságvizsgálaton is átesett, de a gyanúsítottak listájáról nem tudtak lekerülni. A közvélemény tettest akart és képtelennél képtelenebb ötletek láttak napvilágot.

Mindeközben több gyanúsított is tisztázódott. John egyik elbocsátott alkalmazottja, a karácsonyi partin a Mikulást alakító férfi, háztartási alkalmazottak, a teljes White család, akiknél Ramsey-ék az utolsó estét töltötték.

A Lou Smit nyomozati anyag

Lou Smit nyomozót a kerületi ügyész kérte meg, három hónappal a gyilkosság után, hogy térjen vissza a nyugállományból és segítsen az ügyben. Lou Smit “szuperdetektív” szintén a behatoló tettes teória támogatója volt. Smit nyomozó mögött 32 év tapasztalat és több száz lehetetlennek tűnő eset megoldása állt. Tizennyolc hónappal később, a nyomozati anyag átadása után, a detektív lemondott hivataláról. Közölte, hogy az általa vezetett nyomozás bebizonyította, hogy a Ramsey házaspár ártatlan a gyermek halálában. Állítását bizonyítékok, helyszíni adatok sorával támasztotta alá, melyeket a helyi rendőrség számításon kívül hagyott, esetleg észre sem vett. Smit nyomozó milliméterről milliméterre átnézte a házban készített felvételeket.

Beszámolóját azzal kezdte, hogy a Ramsey szülők szeretetteljes, jó szülők, akiknek semmi okuk nem volt, hogy megöljék a gyermeküket. Egyikük sem büntetett előéletű és még csak rejtett hajlamot sem mutat erőszakra, pedofíliára. JonBenét azonban “pedofil álom” volt. Szépsége, gyermeki bája, közösségi szereplése tökéletes célponttá tette, mint ahogy a szülőket gazdagságuk, sikereik tették a gyermekrablók prédájává.

Smit nyomozó ragaszkodott hozzá, hogy a behatoló a nyitott alagsori ablakon át jutott be a házba, annak ellenére, hogy a rendőrség azt állította, az ablak túl keskeny ahhoz, hogy egy felnőtt beférjen rajta. Smit nyomozó saját maga mászott be a házba az ablakon keresztül, állítása bizonyításául. Az ablak előtti vasráccsal babráltak, mivel a körülötte levő fű becsípődött. Ha ez hónapokkal a gyilkosság előtt történt, a fű már visszanőtt volna. Az ablak alatt, a belső oldalon egy bőröndöt találtak, melyet nem a család helyezett oda. Távozáskor a tettes erre állva kapaszkodhatott fel az ablakba.

JonBenet Ramsey autopsy photos - CAUTION GRAPHIC!:

Az egyik legnagyobb hiba, melyet a rendőrség vétett, hogy nem vette észre a kislány nyakán és karján található apró horzsolásnyomokat. A boncolást végző orvos egyszerű gyermeki ügyetlenség következményének tekintette a sérüléseket. Lou Smit vizsgálatai kimutatták, hogy ezek kábító fegyvertől származó sérülések.

A tettes még akkor bement a házba, amikor a család a partin volt. JonBenét ágyának egyik sarkán a földig érő ágytakaró fel volt hajtva. Nagy valószínűséggel a gyilkos egy ideig az ágy alatt rejtőzködött, majd áttette székhelyét az alagsorba. Patsy emlékszik, hogy az első emeleten, ahol a mosnivalót szokták gyűjteni, a szennyes kosár kiborult a szekrényből. Aznap este ennek nem tulajdonított különös jelentőséget. Azt hitte, hogy valamelyik gyerek keresett valamit, esetleg véletlen borították fel a kosarat a készülődés izgalmában. Lehetséges, hogy a tettes ezt a szekrényt választotta második búvóhelyéül. Tudta, hogy Karácsony estéjén, buli után senki nem fog nekilátni a mosásnak. A szekrény közel volt a szülők szobájához, innen jól hallhatta, mikor csendesedett el a ház.

Smit nyomozó szerint a tettes magával akarta vinni a kislányt, ám valami közbejött és a gyilkos úgy döntött, hogy szörnyű tettét helyben viszi véghez. Az is valószínű, hogy mindezek után is magával akarta vinni a holttestet, ám az ernyedt testtel együtt már nem tudott kimászni az ablakon. JonBenét-t maga után hagyva, a gyilkos az ajtón át távozott. Ez magyarázza az ablak előtt hiányzó kimeneti nyomokat. Az is felmerült a nyomozóban, hogy a tettes a bőröndöt a kislánynak szánta, de elszámította magát.

A rengeteg adat és tény ellenére az ügy egyetlen centit sem haladt előre.

Képtalálat a következőre: „jonbenet ramsey gyilkosság”

2002-ben újabb tragédia érte a Ramsey családot. Patsy rákos betegedése visszatért.

2006. augusztusában John Mark Karr 41 éves tanár azt állította, hogy jelen volt JonBenét halálakor. Karr-t szexuális aberráció miatt többször is körözték, de ezen kívül semmilyen összefüggésbe nem lehetett hozni a gyilkossággal. DNS-e teljesen eltért a keresett DNS-től. A gyilkosság idején hat államnyira tartózkodott. A kikérdezés során hibás feleleteket adott a helyszínnel és a gyilkossággal kapcsolatban.

2006. június 24-én, a 49 éves Patsy Ramsey elhunyt. Kislánya mellé helyezték örök nyugalomra. Patsy semmire sem vágyott jobban, mint hogy megtudja, ki vette el JonBenét életét. A nyomozás sikertelensége túl sok volt a beteg édesanyának.

2008. július 9-én, a DNS vizsgálatokat a legújabb módszerek segítségével újból elvégezték és hivatalosan is bejelentették, hogy a Ramsey szülők ártatlanok gyermekük halálában.

2010. áprilisában elhunyt Lou Smit nyomozó.

2013. október 25-én a Colorado-i esküdtszék, 14 év után nyilvánosságra hozta az 1999-es Legfelsőbb Bírósági vádirat egyes részleteit. A 4 oldalas dokumentumból megtudhatjuk, hogy az esküdtszék kész volt két pontban vádat emelni a Ramsey szülők ellen. Az első vádpont szerint a szülők veszélyes helyzetbe juttatták gyermeküket, mely a kislány halálát okozta. A második vádpont szerint a szülők segítették és/vagy támogatták a tettest, megváltoztatva a nyomozati helyszínt, késleltetve a nyomozást, illetve félreinformálva a hatóságokat. Arról, hogy kit védtek, illetve támogattak, a dokumentum nem ejt szót. A legfelsőbb bíró 1999-ben nem talált elegendő bizonyítékot a vádemeléshez.

A bűncselekmény és a nyomozás leírása során eddig szándékosan nem tettünk említést a váltságdíjat követelő levél vizsgálatáról, valamint a Ramsey család másik gyermekének, a gyilkosság idején 9 éves, Burke-nek az ügyben játszott szerepéről. Mindkét nyomozati anyag a következő fejezetben nyer főszerepet.

Képtalálat a következőre: „james kolar”

A James Kolar teória

Az időrendet kissé átugorva szintén ezen a ponton említjük meg James Kolar 2012-ben megjelent, hatalmas érdeklődést és vitát kiváltó könyvét. Kolar 2002-ben csatlakozott a nyomozáshoz és mint vezető detektív valamennyi nyomozati anyaghoz hozzáfért és feladata a teljes anyag átvizsgálása volt. 60 ezer oldalnyi nyomozati anyag, videó, kép és tárgyi bizonyíték megtekintése után nyújtotta be jegyzőkönyvét. Az ügyészi hivatalban ténymegállapításai falakba ütköztek, az eset követői azonban döbbenettel vegyes érdeklődéssel fogadták a Kolar által felállított teóriákat és alátámasztásukat. Miután a jogi hatóságok nem használták fel a bemutatott bizonyítékokat, a detektív könyvbe foglalta álláspontját. Kolar 500 oldalas könyvének lényege két mondatban összefoglalható. A Smit nyomozó által favorizált idegen behatoló teóriája nem állja meg a helyét. JonBenét haláláért a családtagok a felelősek, ha nem is mindannyian elkövetőként, de a tett eltussolásában való aktív közreműködésben valamennyien bűnösek. Gondolatébresztőnek néhány részlet a könyvből.

A segélyhívásra érkező rendőrök videofelvételt készítettek az alagsorban. A behatolási pontként megnevezett ablak sarkában masszív, háromszög alakú pókháló feszül, melyet figyelmen kívül hagytak a nyomozás során, viszont bizonyíték arra, hogy senki nem juthatott be a házba annak összerombolása nélkül.

A cementlapon talált cipőnyom egy bizonyos bakancsmárkára utalt. Ugyanilyen típusú lábbelije JonBenét bátyjának, Burke-nek is volt. A cipőt nem találták meg.

Az előző év során John egy alkalommal kizárta magát a házból és a szóban forgó alagsori ablakot betörve mászott be a házba. A falon található nyomok származhattak tőle is.

Képtalálat a következőre: „burke ramsey”

A Ramsey család barátai, ismerősei tisztában voltak a ténnyel, hogy a 9 éves Burke háttérbe szorult csodaszép és népszerű húga mögött, s ez állandó konfliktusra adott okot. A kislányt a halála előtti 3 évben összesen 27-szer vitték a gyermekorvoshoz zúzódásos sérülésekkel. A család orvosa vallomásában azt állította, hogy a kislány kétballábas hírében állt és személy szerint semmilyen bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak nem látta jelét, annak ellenére sem, hogy a kislány nemi szerve, combja környékén a friss sérülések mellett gyógyultakat is találtak a boncolás során. Az orvos ezeket a biciklizésnek tulajdonította. Azonban ő is tudott arról, hogy a gyerekek sokat civakodtak és az egyik alkalommal a veszekedés odáig fajult, hogy Burke az édesapja golfütőjével verte fejbe a kislányt.

A kislány boncolási jegyzőkönyve szerint a koponya teljes hosszában betört, közép tájon egy szélesebb repedéssel. Az ütést tompa tárggyal okozták, mely könnyen származhatott golfütőtől is. Mire a nyomozás során az édesapa golfütői elemzésre kerülhetett volna, a teljes golfkészlet eltűnt a házból. A videón még láthatóak.


A kislány testén található horzsolás nyomok, melyeket Smit nyomozó sokkolótól származó sérüléseknek vélt, valójában sosem nyertek bizonyítást. A rendőrség hosszas keresés után sem talált olyan típust, melynek nyomai megegyeztek volna a kislány testén található apró foltokkal. Kolar nyomozó szinte milliméter pontossággal megegyező fegyvert talált a helyszínen. A gyerekek vasútmodelljéből származó síndarab összeillesztési pontjai tökéletes egyezést mutatnak.

A váltságdíjat követelő levelet az írásszakértők több mint fele minden kétséget kizárólag Patsy-nek tulajdonította. Ugyancsak rá vall a levél szövegezése és hossza. A szakértők szerint nincs az az emberrabló, aki egy idegen házban két és fél oldalas levelet ír, majd soha többé nem jelentkezik.

A kislány testét a bojler helyiségben találta meg az édesapa. Ugyanezt a helyiséget, a keresés első stádiumában, egy rendőrnő is átvizsgálta, aki eskü alatt vallotta, hogy a test nem volt ott. Vajon, hogyan és honnan került oda? Esetleg a szomszédos vasút-szobából, ahová a gyerekek az éjszaka folyamán lesettenkedtek? Ugyanott, ahol Burke és JonBenét esetleg összekaptak?

For the love of God will someone please once and for all solve this case. My…:

A kislány gyomrában emésztetlen ananászt találtak. Burke elérte a magasabb polcot, könnyen felszolgálhatta a gyümölcsöt mindkettőjüknek.

A boncolás a nemi erőszakot klasszikus értelemben nem tudta bizonyítani, viszont a friss sérülések arra utaltak, hogy a gyilkos játszott a kislánnyal. A krónikus hegesedés pedig bizonyította, hogy JonBenét-t valaki, esetleg ugyanaz a személy, folyamatosan zaklatta. Elképzelhető, hogy a báty a felelős a friss és a már gyógyult sérülésekért is?

A gyilkos fegyver valószínűleg a konyhaasztalon talált elemlámpa
A szülők annak idején nem engedték meg, hogy a törvényszéki orvos belépjen a házukba (a Ramsey család erősen befolyásos család volt), így csak a boncolási jegyzőkönyvre lehetett támaszkodni, amikor a gyilkos fegyver után kutattak. Dr. Werner Spitz és Dr. Henry Lee egyetértenek abban, hogy a kislány halálát a fejsérülés okozta és a zsinórt már csak a halála után tekerték a nyakára. A többi sérülés jellege is erre utal.

A szakértőkből álló csoport kísérlet keretében bizonyította, hogy az elkövető lehetett gyermek is, illetve, hogy az elemlámpa pontosan olyan sérülést okoz, mint amilyet JonBenét koponyáján találtak. A szakértők malacbőrrel bevont, parókás koponyát használtak a kísérlethez és egy 10 éves kisfiú segítségét kérték. A gyermek minden erőfeszítés nélkül képes volt betörni a bábú koponyáját, míg a bőr érintetlen maradt. JonBenét esetében sem volt vérzés, melyet a fejbőr rugalmas volta magyaráz. Az elemlámpán nem találtak DNS-t annak idején, mely arra is utalhat, hogy valaki letörölte a szerszámot.

Lehetséges, hogy a gyilkosságot, esetleg balesetet Burke okozta és a szülők, miután realizálták, hogy egyszerre mindkét gyermeküket elveszíthetik, kétségbeesett lépésre szánták el magukat? Patsy megírta a váltságdíjat követelő levelet, John pedig megpróbálta erőszakos behatolásnak álcázni a terepet? Burke 9 éves volt, így a Colorado-i törvények értelmében nem lehetett vádat emelni ellene, sőt még csak nyilvánosságra sem kerülhetett volna a tette. Az ügyészség az első pillatattól kezdve elzárkózott a “Burke tette” elméletektől.

Képtalálat a következőre: „jonbenet ramsey gyilkosság”

A 2013-ban nyilvánosságra hozott, 14 évig lezárt, Legfelsőbb Bírósági vádirat szinte szó szerint megegyezik Kolar nyomozó végkövetkeztetésével.

A Ramsey akta nyitott, aktív nyomozás azonban nem zajlik az ügyben. A Ramsey család tagjai elleni vádemelés ideje régen hatályát vesztette.

2016-ban volt a 20 éves évfordulója az esetnek. Áttörés nem történt az ügyben. A nyomozás valószínűleg örökre megoldatlan marad a szakértők szerint.

Felhasznált oldalak: